A vörös kokott

Dórát a férje már a nászúton megcsalja egy „vörös kokottal”. A strandon, délután. Sándor megy befelé a vízbe, úszni, és szembe jön vele, kifel – vagyis Dóra az ő arcát látja , a gyönyörű vörös hajú francia nő. Dóra a partról figyeli őket, úgy véli, köszöntek egymásnak. Éjjel viszont, lázálmában látja, ahogy a nő azt suttogja Sándornak, „á minuite” – éjfélkor. Ez egy remek jelenet, az az ötlet különösen, hogy álmunkban képesek vagyunk így felidézni és értelmezni, amit ébren nem: az álomban a nő szájának mozgása egyértelművé válik, s érthető lesz, mit mond. S hogy mit tesz Dóra, amikor rájön, mi történt – ez a regényből derül ki.
 831f024223bdb35dc5ae73cfb7a86ec8

Ellen Key

Ki volt Ellen Key?

A kudarcos nászútról hazafelé utazva Dóra a vonaton nem utazik a férjével együtt, így egy hálófülkébe kerül Ida Bondiau-val, a neves színésznővel. Ida említi Ellen Key nevét, amikor arról beszél, milyen legyen az új, modern nő: „Az új asszony, nem az, akit Ellen Key és a többi hozzá hasonló apostolok hirdetnek! Nem annak a szabadságnak a hirhttp://www.menyhertanna.hu/wp-admin/post-new.phpdetője, mely az asszonyt fölmenti eddigi kötelességei alól, a férfitól való társadalmi függéstől, hanem aki megmenti őket a férfitől való testi függéstől!” – mondja Dórának.

De ki volt Ellen Key? (1849–1926) Svéd feminista író, szüfrazsett, tanár, mozgalmár. Apja politikus, politikai újságíró, anyja arisztokrata család gyermeke. 1900-ban jelent meg legismertebb, pedagógusoknak szóló könyve, amelynek egyes elemei ma is aktuálisak, A gyermek évszázada.Idős korában több nő – Victoria Benedictsson, Anne Charlotte Leffler és Szonja Kovalevszkaja – így is építve a női kulturális hagyományt.

99342-004-b1081dc9

Mi is volt a regényben a nagy sikoly?

Nem hallatszott, csak mesél róla a szöveg: van is, meg nincs is: a nagy sikoly, az orgazmus nem következik be Dóráná: amikor Ózdy, a zeneszerző zongorajátéka kiváltja belőle azt az érzést, amit a férjével való szexuális kapcsolat nem, a feltörő sikolyt visszafojtja:
„Hogy cikázik át testén a soha nem érzett, az első gyönyörűség, hogy hatalmasodik el rajta, hogy ragadja el! S ekkor hirtelen fölemelte két kezét, és az ajkára szorította, hogy ne sikoltson fel! Hogy ne sikoltson bele a zenébe, az asszonyiságát megteremtő első kéj sikolyával…”
unknown-1

A feminizmus A nagy sikolyban

unknownErdős Renée sok felvilágosító információ elrejt A nagy sikolyban a korabeli feminizmussal kapcsolatban. Úgy csinálja, ügyesen, hogy a konzervatívabb olvasók se riadjanak vissza: más-más szereplők mondják el például, milyen a feminizmus, olyan nők, akik nem egyértelműen pozitív szereplők, akiknek a sorsa eltér a korban megszokott, hagyományos női sorsoktól, akik szabadabban vagy szabadosabban élnek, és akik eleve nem is feltétlenül értenek egyet a feminista tételekkel. Ily módon az olvasók úgy szereztek tudomást a szüffrazsettekről, az első feminista mozgalomról, a női szerepek átformálódásáról, hogy nem volt elvárás feléjük, hogy azonosuljanak ezekkel az eszmékkel. Mivel azonosulni, társadalmi-családi helyzetükből kifolyólag, kevesen tudtak (volna), ezért a direkt buzdítás talán pont az ellenkező hatást, az ellenállást és a tagadást váltotta volna ki. Erdős Renée technikája révén sokkal nagyobb hatásfokkal mutatta be, milyen volt a korabeli kultúrában és társadalomban nőként élni, milyen összetett elvárásrendszer okozta, hogy a nők nem voltak egyenjogúak.

La tarantella

Az előző posztban a korban közkeletű idegen szavakról írtam, most pedig a regényben található idegen nyelvű mondatokról lesz szó. Erdős Renée előszeretettel épít a regényei szövegébe angol, német, francia és olasz részeket, egy-egy mondatot, vagy akár teljes párbeszédeket is, ha az adott szituációhoz ez illik. Olaszul beszél egymással Sándor, Dóra férje és az idős olasz idegenvezető, aki az eső miatt meghiúsult kirándulás helyett tizennégy éves unokahúgát kínálja fel Dóra férjének, mondván, a lány gyönyörűen táncol („graziosissima e sa ballare la tarantella.”) Sokszor azt érzékelteti így a szöveg, hogy amiről szó van, nem Dórára tartozik, ezt ő, mint újdonsült fiatalasszony, tapasztalatlansága okán nem érti, nem ismeri.

14690886_1112734255475945_4595507333602964730_n

Kép: Encyclopedia Naples

Marron Glacé

Mi a marron glacé? A valenciennes csipke? A crépe de chine?
A nagy sikolyban elég sok idegen szó található, az új kiadásban lábjegyzetekkel láttam el őket. Ezek a korban közkeletű kifejezések a jómódú polgári réteghez tartozó nők mindennapi életének kellékeire vonatkoznak általában. Gesztenye cukorszirupban, kivételesen szépen kidolgozottm kézi vert csipke és finom, szép esésű selyemszövet – mind Dóra életének velejárói.
Képek: Pinterest

unknown

images

14724424_1112723185477052_7580574631715534678_n

A pipacs

Kedves Olvasók!
A napokban jelenik meg Erdős Renée A nagy sikoly című regénye.
A következő néhány hétben ehhez kapcsolódó posztokat fogok írni.
Elsőre egy kis ízelítő a szövegből, az egyik “kedvenc” mondatom:
“Nekem a festés ellen nincs semmi kifogásom – mondta az anyja. – De azért előbb menjen férjhez, aztán festhet, amennyit akar.”
A főhősnő, Dóra anyja mondja ezt Dóra húgáról, Ernáról, aki Münchenbe költözik és festőnek tanul, nem tudván, amit Dóra sem tud, hogy Erna hosszabb ideje viszonyt folytat budapesti mesterével, és igazából azért is megy külföldre, hogy ebből a kapcsolatból kilépjen.
tumblr_ld2u7ay15h1qep93so1_500
Kees Van Dongen: A pipacs (Le Coquelicot), 1919. Musee Toulouse-Lautrec, Albi