Egy szabad nő

“Ugyanis ez egy regényes életrajz, amihez mindig szkeptikusan állok: hogyan tudja az író rekonstruálni, hogy a szereplők mit gondoltak, vagy milyen párbeszédek zajlottak le közöttük? Emiatt a (nem túl szerencsés) gondolatom miatt a könyv harmadáig nem is tudom magam igazán átadni a történetnek, mert folyton csak hitetlenkedem. A könyv végére aztán rájövök, hogy kár volt, mert nem ez a lényeg: nem az, hogy ki és mit gondolt vagy mondott pontosan, hanem a szereplők jelleme, személyisége, gesztusai, a környezet atmoszférája. Természetesen ezeket csak a regényes életrajz tudja maximálisan átadni. Arról már nem is beszélek, hogy az írója nyilván hihetetlen háttéranyaggal rendelkezik, nagy kutatás van mögötte, hogy ezeket a párbeszédeket, gondolatfoszlányokat le merte így írni.
Őszinte rajongója lettem amúgy Renée-nek. Nagyon bátor és erős jellem, nem mellesleg meri kimutatni, hogy neki igenis szüksége van szexualitásra, amit persze a környezete egyből kiszagol, így mindenki odavan érte. Azt hihetnénk, hogy akkor ő egy beképzelt, önző liba, de nem, mert valójában mindenen töpreng, vagy inkább szorong, hogy jól tette-e, mi lesz így a jövőben, stb. Ettől válik ő a szememben ízig-vérig nővé és hiteles regény főhőssé.
 

Rövid, de velős ajánló a Pesti Műsorban, 2016. november 26.

14813451_10154689518279516_1144346120_n-png

 

 

 

 

 

 

 

Kulin Borbála kissé elégedetlen elemző kritikája

Egy nő, aki (még) nem alkuszik

Vörös Postakocsi Online, 2016. szeptember 11.

 

A hollandiai magyar újságban

14800326_10154685407954516_1931276021_o

 

 

 

 

Interjú a Könyvesblogon

“Meglepett, hogy milyen sokan emlékeznek Erdős Renée-re”

2106. szeptember 21.

Elemző kritika – Visy Beatrix: “Nézek szemébe az egész világnak”

Kulter.hu, 2016. szeptember 15.

“Jól látja mindezt a női irodalom kutatója is. Miért szívügye hát mégis Erdős Renée? Miért éppen ő a legkedvesebb számára? Menyhért Anna is vall arról – több helyen is –, mi érintette meg őt a száz évvel korábbi élettörténetben, nősorsban. Az egyes részekben, fordulatokban, mint egy tengeri kagylóban, benne búghat saját sorsa, saját életének egy-egy mozzanata. Így engem, érdekes módon, hiszen nekem is van saját sorsom, nemcsak az foglalkoztatott az Egy szabad nő olvasása közben, hogy mit tudok meg Erdős Renée életéről, személyéről, szerelmeiről, hanem, hogy miért lehet a szerző számára ennyire fontos ez a fordulatos, ambivalens és tulajdonképpen nem happy enddel végződő női sorstörténet.”

Recenzió – Lázár Fruzsina: Királynő és vászoncseléd

MNO – 2016. augusztus 18. (aug. 29. – online)

“Menyhért Anna regénye sokféle kérdést vet fel: létezik-e, létezett-e valaha nőirodalom? Törlődtek-e már vagy törlődni fognak-e valaha a társadalom tudatából azok az előítéletek, amelyek szerint a nő maradjon a fakanálnál, hiszen ennél többre nem hivatott? Szabad nő volt-e Erdős Renée, vagy csak szeretett volna az lenni? A válaszok valószínűleg több tanulmányt kitennének, mindenesetre a könyv egyik nagy tanulsága, hogy ma is sok probléma időszerű azok közül, amelyekkel száz évvel ezelőtt szembesültek a nők. Erdős Renée fiktív önéletrajzi regénye tényeken alapul, de mivel az írónő életével kapcsolatban kevés információ maradt fenn, a hiányzó elemeket Menyhért a fantázia segítségével pótolta. A kötet 1906-ig kíséri nyomon a címszereplő életét. Menyhért Anna az utószóban azt is elárulja, hogy már gyűjti az anyagot a folytatáshoz.”

Könyvismertető – Könyvutca

2016. augusztus 16.

“Az irodalomórákon sokat tanulunk magyar szerzőinkről, tudjuk, mikor és hol születtek, azt is, mikor és hol haltak meg, hol végezték tanulmányaikat, főbb műveik címét, keletkezési körülményeit, feleségeik nevét. Ám mégis sokszor idegenek maradnak számunkra, csak nevek amikhez évszámokat társítunk.

Ezért nekem ilyen szempontból is nagy élményt jelentett Menyhért Anna könyve, itt Molnár Ferenc nemcsak két évszám volt, aki nem mellesleg a Pál utcai fiúkat írta, hanem egy férfi, aki bizony nem vetette meg az élet örömeit, a szórakozást. De ugyanez elmondható a könyvben megjelent többi íróról, költőről is, ez a könyv sokkal közelebb hozta őket hozzám.”

Könyvismertető – Mariann lakosztálya

2016. augusztus 23.

“Szívből remélem, hogy lesz folytatása a regénynek, nemcsak Renée életműve érdemelné ezt meg, hanem Menyhért Anna rengeteg kutatómunkáját is megkoronázná egy újabb sikerkönyv.
Mert hogy az Egy szabad nő az, ez vitán felül áll.”

 

Könyvajánló – Palczer-Aschenbrenner Eti

2016. augusztus 19.
“Többen is hívtak, kövessek egy oldalt a facebookon. Valamilyen könyvről fog majd szólni, meg egy írónőről, akiről igen keveset tudtam korábban, a nevét ismertem, de a munkásságát nem. Visszajelöltem, mert miért is ne. Aztán néhány naponta találkoztam az oldal posztjaival, korabeli fotókkal, részletekkel, versekkel. Először csak átsiklott felette a szemem, aztán azon kaptam magam, hogy keresem az újabb bejegyzéseket. Idővel egyre jobban elhatalmasodott rajtam az Erdős Renée-őrület, úgyhogy ideje volt megszereznem.”

Kritika:

Egy női irodalmi celeb kalandjai a századelőn

Smoking Barrels, 2017. 07. 27.

“…egyetlen pillantra sem éreztem unalmasnak a történetet, alig várom, hogy megjelenjen a folytatás, és megtudjam, hogyan kezdte újra az életét az írónő külföldön, és hogyan kapaszkodott vissza a gödör aljából a siker legmagasabb csúcsaira. Mindenkinek ajánlom ezt a könyvet, amely elég könnyed ahhoz, hogy tökéletes választás legyen a nyaraláshoz, mégis méltó emléket állít egy rendkívüli asszonynak.”

 

Ismertető: Gabó olvas, 2016. július 1.

Merényi Ágnes kritikája a WMN-en, 2016. július 4.

Feminista celeb a századelőn – Erdős Renée regényes életrajza: Egy szabad nő

 

Palczer-Aschenbrenner Eti interjúja – Ekultura.hu, 2016. június 21.

Képernyőfotó 2016-06-21 - 15.41.17

 

Beszámoló a könyvbemutatóról a Prae.hu-n: itt

Takács Emma írása Bach Máté fotóival

2016. június 15.

prae27_9311_844x380-1

A könyvhét interjú hanganyaga, amelyből Szepesi Dóra a cikket készítette megtalálható itt. Lazább hangvételű beszélgetés a regényről, Erdős Renée-ről, arról, hogy milyen ma Magyarországon nőként érvényesülni és hogyan emlékszik az irodalomtörténet-írás a női írókra.

Interjú a Könyvhét magazinban, 2016. június 10. Készítette Szepesi Dóra.13435493_1018347181581320_2560519943724778800_n

 

 

 

 

 

 

Bán Zoltán András: A nagy sikoly dominája. Erdős Renée ifjúkora. VS.hu, 2016. június 12.

Képernyőfotó 2016-06-12 - 10.07.19

 

 

 

 

 

Kiss Orsi: Erdős Renée: Írni akart, nem lázadni. Könyvesblog

http://konyves.blog.hu/2016/05/30/erdos_renee_irni_akart_nem_lazadni

A regény blogturnéjának állomásai:

Szembetűnő – 2016. június 2.

Insane Life – 2016. június 4.

Deszy könyvajánlója – 2016. június 6.

 

A Kossuth Rádió Regényes történelem című műsorának 2016. május 13-i adása Erdős Renée-ről szól az Egy szabad nő megjelenése kapcsán. 

Szerkesztő-műsorvezető Farkas Szabolcs.

A nők vágyainak merészen hangot adó költészete és regényei tették híressé, sőt hírhedtté a 60 évvel ezelőtt elhunyt Erdős Renée-t. Már kortársai is őt emlegették a legerotikusabb magyar írónőnek, műveit a fiatal lányok csak titokban, gyakran a paplan alatt merték olvasni. De milyen volt a szerelmi líra megújítójának regényes élete, akiért Bródy Sándor író öngyilkos akart lenni? Menyhért Anna irodalomtörténésznek, Egy szabad nő címmel, a napokban jelenik meg a róla írott életrajzi regénye – ehhez kapcsolódóan Erdős Renée-ről szól a Regényes történelem mai műsora.

Az Egy szabad nő ajánlója a mai InfoRádióban. A regényről a kötet szerzője Menyhért Anna beszélt.

Interjú a Librariuson Grozdits Hahóval.

Az első magyar nő, aki megélt az írásból – interjú Menyhért Annával