Salute – a regény vége Velencében

A regény utolsó jelenete Olaszországban, Velencében játszódik: ott szakít egymással Erdős Ren13412044_1017055928377112_4823421230681429147_oée és Bródy Sándor. Központi szerepet kap a fejezetben a Salute, Velence egyik temploma, amelyet kevesebb turista és több helyi lakos látogat. Erdős Renée, miután az otthoni élete mind érzelmi, mind egzisztenciális szenpontból felborult, az 1900-as évek végétől Olaszországban élt, mélyebben megismerte a katolikus vallást, és katolizált. Erről majd a második kötetben lesz szó, de az utolsó fejezet előre vetíti már a témát. Amikor az utolsó a fejezetet írtam, én is elmentem Velencébe, hogy megnézhessem a templomot, és fotókat készíthessek róla. Horvátországban nyaraltam a családommal, onnan mentünk át egy napra, autóval, majd vizibusszal, vaporettóval be a városba, a Salute-ig. Jegyzeteltem, leírtam, milyen a templom, és milyen benyomást tett rám.
A következő posztban ebből a fejezetből olvashatnak egy részletetet.

Nyári eső

A Pesti Hírlap 1935. évi nagy naptárában jelent meg a képeken olvasható Erdős Renée-novella. Grozdits Hahó készített egy interjút velem a Librarius.hu-ra, és tőle kaptam ajándékba a novellát amikor találkoztunk.
Kedves Olvasók, ha valakinél bújik még meg hasonlóan évkönyvben, újságban, lapokban stb. megjelent Erdős Renée-írás, novella vagy tárca, örülök, ha elküldi, mert szeretném összegyűjteni őket. Nem jelent még meg Erdős Renée válogatott novelláskötet.

001er

002.er

A Jakab-féle Liget Szanatórium

budapest-vii-kerulet-liget-szanatorium-
Az 1900-as években kezdődött meg a budapesti szanatóriumok virágkora, és eltartott egészen az 1930-as évekig. A korszakban a polgárok igen gyakran vették igénybe a kényelmes, jól felszerelt szanatóriumokat a szegényesebb közkórházak és az otthoni ápolás helyett. A regényben Erdős Renée, Kiss József és Bródy Sándor szanatóriumi kezeléséről is szó esik.

 

 

 

A Liget Szanatóriumot Jakab László orvos építtette, a mai Benczúr utca 47-ben (akkoriban Nagy János utca), a Városligethez közel. A jó levegő és a környéken található vasas bórvizek ideális feltételeket teremtettek. Az épületet dr. Jakab testvére, Dezső tervezte. A hétgyermekes falusi kocsmáros két fiát tudta taníttatni, s mindketten sokra vitték. Jakab László felesége Rácz Hanna szintén orvos volt – ők lettek az első magyar orvosházaspár.

budapest-vi-kerulet-liget-szanatorium-_1

budapest-vi-kerulet-liget-szanatorium-

A szecessziós épület szobáihoz erkély is tartozott. A kórházi szolgáltatásokat a szállodai kényelemmel elegyítő intézményben szénsavas és villamos fürdők és iszapkezelések is várták a betegeket. Sok ismert ember vette igénybe a szanatórium szolgáltatásait. Ady Endre is itt halt meg, a ház falán emléktáblája is található.

Képernyőfotó 2016-05-21 - 23.43.06
Jakab több más szanatóriumot is épített, a Park Szanatóriumot szintén a Városligetnél, a legkorszerűbb sebészeti profillal, és a Svábhegyi Szanatóriumot is.

Forrás: Dörnyei Sándor: Egy vállalkozó orvos tündöklése és bukása
Képek: Anno Budapest, egykor.hu

Juszuf

„Kiss József, A Hét című divatos irodalmi és kulturális hetilap főszerkesztője, Juszuf, ahogy a barátai szemtől szembe is, távolabbi ismerősei pedig a háta mögött nevezték, Népszínház utcai lakásában az íróasztalánál ült a dolgozószobájában. Nemrég esett túl egy kisebb szanatóriumi kezelésen, s most a szanatórium, a patikusok és az orvosok számláit rendezte egy dossziéba. Még mindig nem volt teljesen rendben, kímélő kosztra szorult, sokat kellett pihennie, és az életkedve sem tért vissza. S ahogy a számlákat elnézte, még egy ideig nem is lesznek felhőtlen napjai. A Jakab-féle Liget Szanatórium nem volt olcsó mulatság. Azóta meg a Múzeum Patika nyúzza le róla a bőrt hetente – mi kerülhet ennyibe azokon a semmi kis porokon?” – így kezdődik a regényben az a fejezet, amely Erdős Renée és Kiss József barátságáról szól. Egy kicsit csaltam , mert a szanatórium csak néhány évvel később, 1909-ben nyitott meg, ez a jelenet pedig a regényben 1902 februárjában játszódik.
De mi is volt az a Jakab-féle Liget Szanatórium? A következő poszt erről szól majd.

Képernyőfotó 2016-05-21 - 22.44.14

Szereplők – Kiss József

Kiss József, költő, szerkesztő (1843–1921) hatvan éves kora körül ismerte meg az akkor húsz év körüli fiatal költőlányt, és a pártfogásába vette.
Kiss_József_1910_körülErdős Renée rendszeresen járt hozzá, illetve a Central kávéházbeli Kerek Asztalához, amely Kiss lapjának, A Hétnek szerkesztőségi találkozó helye volt. Ide járt többek között Mikszáth Kálmán, Ambrus Zoltán, Szomory Dezső, Bródy Sándor, Herczeg Ferenc, Petelei István, Gárdonyi Géza, Ignotus, Heltai Jenő, Molnár Ferenc és Krúdy Gyula. Kiss segített kiadót találni Erdős második kötetének, a Verseknek 1902-ben, ő mutatta be a lányt Pfeifer Károlynak, a Pallas Kiadóvállalat igazgatójának. Viszonyuk megromlott, amikor Pfeifer Kiss helyett Bródy Sándort kérte fel a Versek szerkesztőjének. A Hét címlapon hozta Erdős Renée arcképét, számos versét és tárcáját közölte, és könyveiről kritikákat jelentetett meg.

Szempompa

Ahogy böngészem a korabeli hirdetéseket (lesz majd még egy poszt a kozmetikumokról), néhány fura dologra is rábukkantam.
Vajon mi lehetett a szempompa?
A hirdetés szerint:
Nagy, elbüvölő tekintet
Hypnotikus tekintet elnyerhető nagyon rövid időn belül, utolérhetetlen módszerem által. Nem orvosság. Siker és ártalmatlanság garantált.
Hatalom a tekintélyre tesz szert [ezt már itt végképp nem értettem, talán rosszul fordíthatták németből a szöveget], siker sikerre halmozódik.
3.60-ba került, koronában.

Képernyőfotó 2016-05-21 - 23.12.02

Szabad-e egy lánynak így beszélni?

Többször felmerült a kérdés mostanában az interjúkban, amelyeket a könyv megjelenése kapcsán készítenek velem, hogy mi volt Erdős Renée újdonsága, a népszerűségének a titka. A válasz: a hangja, a témái, az, ahogyan nőként az érzéseiről és a férfiakról beszélt, ahogyan megszólította őket. Úgy beszélt a verseiben, ahogy korábban nem volt szokás és nem volt szabad – ahogy egy korabeli kritika fogalmaz:
m1-75396-08192600
“Erdős Renée-nél problémákat keresnek. Azt kérdezik: szabad-e a leánynak dalolnia, szabad-e lelkének szűzi világát feltárni a közömbös külvilág előtt? A leányszív álmairól, ábrándjairól énekelhet-e? S nem kell-e eldobnia az áruló lantot, ha a szíve, ha a teste szerelemre ébred, és a férfi csókja, a férfi ölelése után kivánkozik? S mert minderre a kérdésre Erdős Renée megfelel, tovább kutatnak; azt kutatják, hogy lehet-e a költészet tárgya, lehet-e művészileg szép a leány erotikus szerelme?”
(Kovács Jenő, Magyar Géniusz, 1902)

Útitáskák 1909

Mibe csomagoltak a hosszabb útra indulók az 1900-as években? A Vasárnapi Újság hirdetése alapján a következők közül válogathattak:
– háromosztályos bőrönd finom disznóbőrből, zárakkal, lecsatolható szíjakkal, belül külön rekesszel a fehérneműnek, felsőruhának és cipőknek, hölgyeknek kalaptartós magasabb változatban
– Herkulesz-koffer, orosz fourneir-lemezből, vitorlavászonnal borítva
– útikosár, finom vesszőből, belül vízhatlan kátrányozott vászonnal borítva
– angol ruhásbőrönd finom disznóbőrből
– útitáska hölgyeknek és uraknak, vízhatlan vitorlavászonnal borítva
– kettényíló útitáska, kulccsal zárható, szíjakkal, belül két rekesszel, tehénbőrből
– angol táska, kulccsal zárható, sárgaréz zárral, finom béléssel, belül egy zsebbel (ez a Mary Poppins-táska, ha jól látom, van bőrből és vászonból is )
– puha kézitáska, kulccsal zárható, tehénbőrből
– és külön ott a női kalapbőrönd is

Képernyőfotó 2016-05-20 - 19.41.55

Erdős Renée: Életem

ER1A kék hajnalba beleírni
Sápadt ujjal egy szót – és várni.
Míg jő a nap s fölégeti –
Minden nagy szót a ködbe írni!
De nem sírni!

A fehér felleges estének
Puha fátylát arcunkra húzni
S alatta égőn, reszketőn
Titokteljesen hallgatózni
De nem szólni!

 

Kiapadt fáradt fénytelen
Titkok fölé némán hajolni!
Józanul, értőn, éberen
Mindent tudni, mindent megoldni
S föl nem sikoltani!
(1909)