Írások Könyve

Írások Könyve
Írja, szerkeszti és kiadja Erdős Renée. Megjelenik minden hó 1-én.
Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, Ferencz-körut 5.
Előfizetés ára: egy évre 10, fél évre 6, negyedévre 3 korona

irasok-konyve

Az Írások Könyve egyszemélyes lap, Erdős Renée maga írta minden szövegét, és saját költségén adta ki 1904-1906 között, előfizetőket gyűjtve. Előképe Bródy Sándor egyszemélyes lapja, a Fehér könyv volt (1900-1901). Erdős Renée akkor fogott ebbe a vállalkozásba, amikor Bródyval történt szakítása, és a férfi 1905 júliusi öngyilkossági kísérlete után megfogyatkoztak a publikálási lehetőségei, s anyagi nehézségei voltak. Vegyes műfajú szövegeket közölt: verset, novellát, tárcát, mesét, följegyzéseket, elmélkedésket, irodalmi ismertetőket, valamint folytatásokban a Jezabel című regényt és az Egyedül című drámát.
Az 1905. májusi szám belső borítóján a következő szöveg szólítja meg az olvasót:
„Az olvasónak,
mint szerző hálásan köszönöm meg azt a meleg érdeklődést és jóindulatot, mellyel az Írások Könyvét a kezdet nehéz útján pártfogásába vette, hibáit elnézte, itt-ott megdicsérte és jó tanáccsal, szíves intéssel segítségére volt.
Örömem és büszkeségem telik e sikerben, annál is inkább, mert talán sok minden, ami óhajom és tervem e laphoz fűződött, nem teljesülhetett úgy, amint azt elgondoltam: fájdalom, ez idő alatt többet voltam beteg, mint egészséges, a munka és minden vele járó izgalom tiltva volt, s úgyszólván csak lopva dolgozhattam egy-egy órát, olyankor, amikor a nagy fáradság alább hagyott.
Most, Istennek hála, gyógyulóban: ismét teljes erőmmel és igyekezetemmel akarom csinálni a lapot, úgy, hogy önöket érdekelje és pártfogásukat kiérdemelje továbbra is.
E célból kérem szíves olvasóimat, azokat, akiknek előfizetése a májusi számmal lejárt, hogy azt ne negyedévre, hanem félévre folytatólag újítsák meg, mert ezáltal engem sok munkától mentenek meg, kiadóhivatali teendőktől, amikhez csak keveset értek, s amelyek nekem sok gondot okoznak.
Az új félév elteltével a lap adminisztratív részét már nem én vezetem, hanem komoly és igazi kiadó, aki azt külsőleg új és művészi köntösbe öltözteti, hogy ezáltal is szebb és tetszetősebb legyen. Addig kérem önöket, legyenek türelmesek, és el ne hagyjanak engem; nehéz, de kedves feladatomban hadd merítsek új erőt és bizalmat a további munkához.
Margitliget, május 1-én
Erdős Renée”

Ferenciek tere

Ferenciek_tere_1870
A regény nyitó jelenete a mai Ferenciek terén, az akkori Kígyó téren játszódik – ott hallja meg a konflisban utazó Renée, és barátnője, Erzsébet a rikkancs kiáltozását: “Öngyilkos lett korunk legnagyobb írója, Bródy Sándor…”Azért választottam ezt a helyszínt a nyitó jelenet számára, mert a Ferenciek tere számomra személyesen is fontos, ott nőttem fel a Károlyi Mihály utcában, az Egyetemi Könyvtár épületében. Kislánykoromban láttam a metró építését is, aminek következtében a házunk megsüllyedt, a lakásunkba egy időre deszkából készült aládúcoló szerkezet került, és egészen furcsa hangulatban éltünk. Iskolába és egyetemre is oda jártam a környékre.

8244827633
A Ferenciek tere különösen szép része a városnak, központi magja, találkozópontja két hosszú egyenes utcának: a Kecskeméti-Károlyi Mihály-Petőfi Sándor-Bécsi-Október 6. utca átszeli Belvárost a Szabadság tértől a Kálvin térig, a merőleges Kossuth Lajos utca pedig az egyik irányban az Erzsébet hídra vezet, a másik irányban pedig egészen a Keleti pályaudvarig.

27904
Kedvencem a Nereidák kútja a tér közepén és a Ferencesek temploma, amely a tér méretéhez képest éppen csak egy kicsit nagy, nem monumentális, de mégis erőteljes: ha felefelé nézünk, kitekert nyakkal, olyan, mintha kidugná a hasát és emiatt a tornya megrövidül, nem látszik jól. 

17862
Amikor kislány voltam, az 1970-es, 1980-as években, a teret Felszabadulás térnek hívták, és a templommal szemben található közértbe jártunk vásárolni. Ez lett az első önkiszolgáló üzlet a környéken, ez nagy szenzációnak számított. Azelőtt külön kellett sorba állni a különböző pultoknál a tejtermékért, húsért, kenyérért stb. a csemege üzletben.

158936525398917
A Ferenciek tere őrzi a város emlékeit, és olyan könnyen felidézhetővé teszi a száz évvel korábbi hangulatot, mit talán egyetlen másik városrész sem Budapesten.

76251-141056
A regény előzékén is lesznek a korabeli Budapestről képek.
Itt most a térről válogattam képeket: a Ferenciek tere 1870-ben, amikor még a tér közepén kocsiállomás volt és nem épült meg még a templomtól jobbra álló magas épület, 1900-ban és 1902-ben az épülő Erzsébet híddal, 1919-ben a Tanácsköztársaság idején a május 1-ji ünnepség politikai dekorációival, a csemege üzlet 1955-ben a Felszabadulás téren, 1964-es, 1970-es, 1972-es képek, a metró építése 1975-ben, a templom bejárata 1990-ben és a tér ma.

templom

Képek forrása: Fortepan, 82448, 27633, 27904, 58546, 65253, 70212, 15893, 98917, 76251, Ilyen is volt Budapest

Szereplők – Jászi Oszkár

JásziOszkár

Jászi Oszkár nevét sokkal inkább politikus-politológusi-szociológiai-szerkesztői (Huszadik Század c. lap) tevékenysége alapján ismerjük. A regényben fiatal szerelmesként tűnik fel, aki Erdős Renée-t ostromolja, az ablaka alatt áll esténként bebocsáttatást kérve, és sok-sok szerelmes levelet ír neki.
Jászi Oszkár 1875-ben született Nagykárolyban, és 1957-ben halt meg Amerikában, Oberlinben. A Károlyi-kormány nemzetiségi ügyekkel foglalkozó minisztere volt 1918-19-ben, annak bukása után, demokratikus-liberális eszméihez és reformelképzeléseihez híven és ezek okán 1919-ben Bécsbe emigrált. 1920-ban megfosztották budapesti egyetemi professzori címétől, és a Horthy-korszakban nem számított kívánatos személynek Magyarországon. 1925-1942 között Ohióban tanított politológiát.
A kor írónői közül nemcsak Erdős Renée-hez fűzte szoros kapcsolat: első felesége Lesznai Anna volt.

magy290
Az 1920-as években írt naplója megjelent, s nagyon érdekes olvasmány, főként a tekintetben, ahogyan összefonódik benne mikrotörténelem és makrotörténelem: egyéni sors, magánélet, egzisztenciális helyzet, szerelem, házasság, válás, gyerekek, Lesznai Anna alsókörtvélyesi, területileg Trianon után már Szlovákiához tartozó birtokának gondja, és a politika, a reformelképzelések, a magyar és külföldi politikusokhoz fűződő viszony. Már az Erdős Renée-hez írott levelekből is kiderül, és a napló is ezt mutatja, hogy egy érzékeny, az élet nehézségeit testileg, betegségekben is megszenvedő emberről van szó, aki ennek ellenére elszántan kitart amellett, amit helyesnek vél.
A képen: Jászi Oszkár, Lesznai Anna, Jászi Alice (Jászi Oszkár nővére, táncművész, Szabó Ervin)
Forrás: MEK OSZK, Vezér Erzsébet gyűjteménye

Blúz-áruház

Blúz-áruház:
A korabeli ruházkodásról nem esett még szó. Bródy Sándor lapjában, a Jövendőben, sok nőknek szóló hirdetést lehetett olvasni. Zoltán Dezső blúz-áruháza a Király utca 30-ban volt. Saját műhely, rajzok, állandó blúz-kiállítás. A blúz a női ruházatok leghálásabb és legszebb viselete, még beláthatatlan ideig divatban marad. Szigorú szabott árak.

1900sblouses


image006

Képernyőfotó 2016-05-05 - 12.26.294499461_1_l4879Images250A képek forrása: liveauctionars.compastpatterns.comuvm.edu/landscapesensibility.com

Légyott

A regény egyik jelenete a Bristol Szállóban játszódik, egy szerelmi jelenet, légyott egy operaénekessel – a modern, független fiatal lány tudatosan megy bele egy egyszeri kalandba.

AN040601

Annie Vivanti – Kortárs külföldi női költők

Annie Vivantit mutatom be ebben a posztban (korábban írtam már arról, hogy Ady Endre hozzá hasonlította Erdős Renée-t).

vivanti_ritratto

 

Annie Vivanti a korszak ismert költője volt – de nekem Erdős Renée versei jobban tetszenek, sokkal Képernyőfotó 2016-05-06 - 14.52.52személyesebbek, sokkal karakteresebb a hangjuk – de lehet, hogy fordításban nem jön át Annie Vivanti hangja igazán jól. Összehasonlításul befotóztam egy versét, amely a Jövendőben jelent meg (1904/22).

Képernyőfotó 2016-05-06 - 14.52.58

Annie / Anita Vivant Chartres (1866-1942) olasz írónő volt, aki Angliában született, az édesapja, Anselmo Vivanti, Mazzini és Garibaldi támogatója, Nagy-Britanniában keresett politikai menedékjogot. Anyja Anna Lindau, zsidó-német írónő. 1890-ben jelent meg az első verseskötete Lirica címmel. 1892-ben férjhez ment John Chartreshez, egy angol-ír jogász-újségíróhoz, a Sinn Féin tagjához, és Angliába költözött, csak angolul írt. Az első világháború után Mussolini támogatója lett, és jobboldali olasz újságoknak írt. 1941-ben Olaszországban élt, és angol kapcsolatai miatt házi őrizetbe került, majd a könyveit is betiltották zsidó származása miatt. (Forrás: Wikipédia)

 

Annie_vivanti_1

„Lennék megint a régi leány / Ki szerelmes magába”

Ma a Kossuth rádióban jártam, a készülő könyvről beszélgettünk, majd kiírom, mikor lesz az adás,
a Regényes történelem című műsorba készícup379532_38ti Farkas Szabolcs.
Az egyik kérdése az volt, hogy mi volt Erdős Renée költészetének újdonsága, mi volt az a hangjában, ami annyira megfogta a korabeli olvasókat.
Az alábbi vers jól példázza, hogyan szóltak Erdős Renée szerelmes versei a korban nem bevett módon a nő szemszögéből a férfiról és a férfihoz: ahelyett, hogy a nő a szerelem tárgyaként
csendben várná, hogy a férfi közelítsen hozzá és írjon róla, cselekvő módon ír a saját érzéseiről, és nagyon intim módon beszél a szerelmeséhez és szólítja meg őt.
I
Mindig hideg van. Mióta magát
Elküldtem innen: örökösen fázom.
Tűnődöm: a vérem fagyott-e meg
Hogy az ölelést, csókot nem kívánom?
 
Vagy megfagyott köröttem a világ
Egy rossz démon átkos lehelletétől?
Vagy vissza kellene hívnom magát
Régi szerelmem, a száműzetésből?
 
II.
Ha megtelnék megint a szobám
Égő vörös rózsákkal!
Ha nézhetnék megint valakit
A régi forró vággyal!
 
Ha visszaszállna újra reám
Az alkonyatok láza
S a gyönyörű fényes éjszakák
Nagy mámoros varázsa!
 
Lennék megint a régi leány,
Ki szerelmes magába
S minden vörös rózsát beletűz
A fekete hajába…
(Jövendő, 1903/21. 12.)
 
A kép forrása: Sue Way, http://www.craftsuprint.com

Ady Endre Erdős Renée-ről

Ady Endre véleménye Erdős Renée-ről, 1906-ból. Én nem igazán igazodtam el rajta, szereti is meg nem is :) Örül, hogy a férfiakról ír, de furcsállja is egyben, hogy egy nő ír a férfiakról, ez „túlontúl férfias”.

Tudván, hogy később Ady sokat merített Erdős Renée-től, sőt, az a bizonyos sejtelmes ismétlődésekre épülő stílus, amit annyira Adyhoz kötünk, igazából Erdős Renée újdonsága volt, bár az is kétségtelen, hogy Ady sokkal tömörebbé tette, nem meglepő, hogy Ady ennyire ambivalens.

Unknown-4

 Ady Endre: Erdős Renée

„Szerelmes asszonyi rigolyákról Erdős Renée mert dalolni először és magyarul. Szeretem ezt az úgynevezett magyar Szapphót, s fáj nekem, hogy nem egy nagy irodalom leánya. Új verseskönyve (Új versek. Kleopatra) csak növeli az én fájdalmamat, s már-már elsiratom a poéták közül Erdős Renée-t. Ez az asszony vagy leány (én nem tudom: ki ő személyében) egy szerencsétlen, egy húrú s egy szenvedélyű dryád. Gazdag és becézett irodalomban okvetlenül megbecsülnék az ő kétségbeesett, szomjas, szerelmes, szilaj jajveszékelését. Nálunk ő kénytelen egész és minden húrú poétaként jelentkezni. Szépséges, szárnyas és bőséges szavakba takarózik. Ő maga is nyilván szinte megfagy a hidegtől. A szavak szállnak, röpülnek, s az érzések összezsugorodva leszállongnak, mint a márciusi hópelyhek. El is olvadnak mindjárt. Kívánjuk Erdős Renée-nek, hogy tudja levetni asszonyiságát? Akkor talán egy poéta halna meg, aki mégis csak poéta. Révedező, kínlódó és fogoly, de új és érdekes poéta. Hogy fogoly ő, érzi maga is. A magasságok útját sorvadozva kívánja, s neki talán már a legúnottabb az örökös turbékolás. Végre is az asszony-ego Annie Vivantiban sem kicsi, de az Élet nagyobb mindennél. Annie Vivanti meg tudta érezni s csókolni ezt a nagy életet. Ne tudná a mi, talán Annie Vivantinál is erősebb Annie Vivantink? Nem kívánjuk, hogy az effeminált férfiak idejében Erdős Renée férfiú legyen. Szerelmes érzéseinek kérlelhetetlenségében úgyis túlontúl férfias ő. De dobjon el sokat a szép szavakból, s vegyen fel egy keveset más érzésekből is, mint a hím után való vágyódás. Bizonyisten nem érdemli meg a mi géniuszunk ezt a sok verset, s bizonyisten olyan sok ezer érzéki, kéjes, nagy érzés van, melyhez a partner nem kell és nem hiányzik. Lopja meg a maga leányos hangulatait, intellektusának elálmodozásait: meglássa, hogy többen s a valakik közül valók fogják legjobban szeretni.”  (Budapesti Napló 1906. január 21.)

(Kádár Judit ítt bővebben Ady és Erdős költészetének összehasonlításáról, az Alföld cmű folyóiratban, 2001/6-os szám.)

Balaton

Forrás: Fortepan 86791

Balatonboglár, fürdőház, 1908

Jön a nyár, keressünk kiadó nyaralót – a Pesti Napló 1905. július 8-i számában a következő hirdetés tűnik ígéretesnek:

„Nyaraló a Balaton mellett, teljesen berendezve, négy szoba, konyha. Két veranda, kert, szabad fürdés. Fürdőházzal egész szezonra 800 korona. Lellén vasútállomás. Cím a kiadóhivatalban.”

 

Forrás: Fortepan 75908

Siófok, 1908

A képek forrása: Fortepan 86791 és 75908.

Szereplők – Somorlay Carola

Somorlay Carola Erdős Renée Ifjúságunk című, kiadatlan önéletírásában szerepel, de mivel más nyomát nem találtam, elképzelhető, hogy más volt a valódi neve.

tumblr_lwuq7ilVWY1qidnqfo1_500Somorlayéknál lakik Erdős Renée, amikor Budapestre költözik Győrből, és színiakadémiára jár. Carola korábban oparaénekesnő volt, Bécsben és Budapsten, és sokat segít Renée-nek abban, hogyan lehet egy nőből művész a 20. század legelején.

A könyv végén lesz egy képgyűjtemény, a főbb szereplők arcképeit tartalmazza. Sajnos nem találtam képet a női szereplőkről, Somorlay Caroláról és Héczey Erzsébetről (róla majd később írok még), pedig nagyon sok helyen kerestem, az összes magyar mellett erdélyi és osztrák kézirattárakkal, levéltárakkal és színházi gyűjteményekkel is felvettem a kapcsolatot. A nőkkel kapcsolatban kevesebb információt őriz meg a kulurális emlékezetünk.

A képen így egy korabeli, 1907-es operába menős ruha látható. (Forrás: oldrags.tumblr.com)37.94_S