A regény nyitó jelenete a mai Ferenciek terén, az akkori Kígyó téren játszódik – ott hallja meg a konflisban utazó Renée, és barátnője, Erzsébet a rikkancs kiáltozását: “Öngyilkos lett korunk legnagyobb írója, Bródy Sándor…”Azért választottam ezt a helyszínt a nyitó jelenet számára, mert a Ferenciek tere számomra személyesen is fontos, ott nőttem fel a Károlyi Mihály utcában, az Egyetemi Könyvtár épületében. Kislánykoromban láttam a metró építését is, aminek következtében a házunk megsüllyedt, a lakásunkba egy időre deszkából készült aládúcoló szerkezet került, és egészen furcsa hangulatban éltünk. Iskolába és egyetemre is oda jártam a környékre.
A Ferenciek tere különösen szép része a városnak, központi magja, találkozópontja két hosszú egyenes utcának: a Kecskeméti-Károlyi Mihály-Petőfi Sándor-Bécsi-Október 6. utca átszeli Belvárost a Szabadság tértől a Kálvin térig, a merőleges Kossuth Lajos utca pedig az egyik irányban az Erzsébet hídra vezet, a másik irányban pedig egészen a Keleti pályaudvarig.
Kedvencem a Nereidák kútja a tér közepén és a Ferencesek temploma, amely a tér méretéhez képest éppen csak egy kicsit nagy, nem monumentális, de mégis erőteljes: ha felefelé nézünk, kitekert nyakkal, olyan, mintha kidugná a hasát és emiatt a tornya megrövidül, nem látszik jól.
Amikor kislány voltam, az 1970-es, 1980-as években, a teret Felszabadulás térnek hívták, és a templommal szemben található közértbe jártunk vásárolni. Ez lett az első önkiszolgáló üzlet a környéken, ez nagy szenzációnak számított. Azelőtt külön kellett sorba állni a különböző pultoknál a tejtermékért, húsért, kenyérért stb. a csemege üzletben.
A Ferenciek tere őrzi a város emlékeit, és olyan könnyen felidézhetővé teszi a száz évvel korábbi hangulatot, mit talán egyetlen másik városrész sem Budapesten.
A regény előzékén is lesznek a korabeli Budapestről képek.
Itt most a térről válogattam képeket: a Ferenciek tere 1870-ben, amikor még a tér közepén kocsiállomás volt és nem épült meg még a templomtól jobbra álló magas épület, 1900-ban és 1902-ben az épülő Erzsébet híddal, 1919-ben a Tanácsköztársaság idején a május 1-ji ünnepség politikai dekorációival, a csemege üzlet 1955-ben a Felszabadulás téren, 1964-es, 1970-es, 1972-es képek, a metró építése 1975-ben, a templom bejárata 1990-ben és a tér ma.
Képek forrása: Fortepan, 82448, 27633, 27904, 58546, 65253, 70212, 15893, 98917, 76251, Ilyen is volt Budapest
ti Farkas Szabolcs.
Somorlayéknál lakik Erdős Renée, amikor Budapestre költözik Győrből, és színiakadémiára jár. Carola korábban oparaénekesnő volt, Bécsben és Budapsten, és sokat segít Renée-nek abban, hogyan lehet egy nőből művész a 20. század legelején.
