Nyári eső

A Pesti Hírlap 1935. évi nagy naptárában jelent meg a képeken olvasható Erdős Renée-novella. Grozdits Hahó készített egy interjút velem a Librarius.hu-ra, és tőle kaptam ajándékba a novellát amikor találkoztunk.
Kedves Olvasók, ha valakinél bújik még meg hasonlóan évkönyvben, újságban, lapokban stb. megjelent Erdős Renée-írás, novella vagy tárca, örülök, ha elküldi, mert szeretném összegyűjteni őket. Nem jelent még meg Erdős Renée válogatott novelláskötet.

001er

002.er

Juszuf

„Kiss József, A Hét című divatos irodalmi és kulturális hetilap főszerkesztője, Juszuf, ahogy a barátai szemtől szembe is, távolabbi ismerősei pedig a háta mögött nevezték, Népszínház utcai lakásában az íróasztalánál ült a dolgozószobájában. Nemrég esett túl egy kisebb szanatóriumi kezelésen, s most a szanatórium, a patikusok és az orvosok számláit rendezte egy dossziéba. Még mindig nem volt teljesen rendben, kímélő kosztra szorult, sokat kellett pihennie, és az életkedve sem tért vissza. S ahogy a számlákat elnézte, még egy ideig nem is lesznek felhőtlen napjai. A Jakab-féle Liget Szanatórium nem volt olcsó mulatság. Azóta meg a Múzeum Patika nyúzza le róla a bőrt hetente – mi kerülhet ennyibe azokon a semmi kis porokon?” – így kezdődik a regényben az a fejezet, amely Erdős Renée és Kiss József barátságáról szól. Egy kicsit csaltam , mert a szanatórium csak néhány évvel később, 1909-ben nyitott meg, ez a jelenet pedig a regényben 1902 februárjában játszódik.
De mi is volt az a Jakab-féle Liget Szanatórium? A következő poszt erről szól majd.

Képernyőfotó 2016-05-21 - 22.44.14

Szereplők – Kiss József

Kiss József, költő, szerkesztő (1843–1921) hatvan éves kora körül ismerte meg az akkor húsz év körüli fiatal költőlányt, és a pártfogásába vette.
Kiss_József_1910_körülErdős Renée rendszeresen járt hozzá, illetve a Central kávéházbeli Kerek Asztalához, amely Kiss lapjának, A Hétnek szerkesztőségi találkozó helye volt. Ide járt többek között Mikszáth Kálmán, Ambrus Zoltán, Szomory Dezső, Bródy Sándor, Herczeg Ferenc, Petelei István, Gárdonyi Géza, Ignotus, Heltai Jenő, Molnár Ferenc és Krúdy Gyula. Kiss segített kiadót találni Erdős második kötetének, a Verseknek 1902-ben, ő mutatta be a lányt Pfeifer Károlynak, a Pallas Kiadóvállalat igazgatójának. Viszonyuk megromlott, amikor Pfeifer Kiss helyett Bródy Sándort kérte fel a Versek szerkesztőjének. A Hét címlapon hozta Erdős Renée arcképét, számos versét és tárcáját közölte, és könyveiről kritikákat jelentetett meg.

Szempompa

Ahogy böngészem a korabeli hirdetéseket (lesz majd még egy poszt a kozmetikumokról), néhány fura dologra is rábukkantam.
Vajon mi lehetett a szempompa?
A hirdetés szerint:
Nagy, elbüvölő tekintet
Hypnotikus tekintet elnyerhető nagyon rövid időn belül, utolérhetetlen módszerem által. Nem orvosság. Siker és ártalmatlanság garantált.
Hatalom a tekintélyre tesz szert [ezt már itt végképp nem értettem, talán rosszul fordíthatták németből a szöveget], siker sikerre halmozódik.
3.60-ba került, koronában.

Képernyőfotó 2016-05-21 - 23.12.02

Szabad-e egy lánynak így beszélni?

Többször felmerült a kérdés mostanában az interjúkban, amelyeket a könyv megjelenése kapcsán készítenek velem, hogy mi volt Erdős Renée újdonsága, a népszerűségének a titka. A válasz: a hangja, a témái, az, ahogyan nőként az érzéseiről és a férfiakról beszélt, ahogyan megszólította őket. Úgy beszélt a verseiben, ahogy korábban nem volt szokás és nem volt szabad – ahogy egy korabeli kritika fogalmaz:
m1-75396-08192600
“Erdős Renée-nél problémákat keresnek. Azt kérdezik: szabad-e a leánynak dalolnia, szabad-e lelkének szűzi világát feltárni a közömbös külvilág előtt? A leányszív álmairól, ábrándjairól énekelhet-e? S nem kell-e eldobnia az áruló lantot, ha a szíve, ha a teste szerelemre ébred, és a férfi csókja, a férfi ölelése után kivánkozik? S mert minderre a kérdésre Erdős Renée megfelel, tovább kutatnak; azt kutatják, hogy lehet-e a költészet tárgya, lehet-e művészileg szép a leány erotikus szerelme?”
(Kovács Jenő, Magyar Géniusz, 1902)

Útitáskák 1909

Mibe csomagoltak a hosszabb útra indulók az 1900-as években? A Vasárnapi Újság hirdetése alapján a következők közül válogathattak:
– háromosztályos bőrönd finom disznóbőrből, zárakkal, lecsatolható szíjakkal, belül külön rekesszel a fehérneműnek, felsőruhának és cipőknek, hölgyeknek kalaptartós magasabb változatban
– Herkulesz-koffer, orosz fourneir-lemezből, vitorlavászonnal borítva
– útikosár, finom vesszőből, belül vízhatlan kátrányozott vászonnal borítva
– angol ruhásbőrönd finom disznóbőrből
– útitáska hölgyeknek és uraknak, vízhatlan vitorlavászonnal borítva
– kettényíló útitáska, kulccsal zárható, szíjakkal, belül két rekesszel, tehénbőrből
– angol táska, kulccsal zárható, sárgaréz zárral, finom béléssel, belül egy zsebbel (ez a Mary Poppins-táska, ha jól látom, van bőrből és vászonból is )
– puha kézitáska, kulccsal zárható, tehénbőrből
– és külön ott a női kalapbőrönd is

Képernyőfotó 2016-05-20 - 19.41.55

Erdős Renée: Életem

ER1A kék hajnalba beleírni
Sápadt ujjal egy szót – és várni.
Míg jő a nap s fölégeti –
Minden nagy szót a ködbe írni!
De nem sírni!

A fehér felleges estének
Puha fátylát arcunkra húzni
S alatta égőn, reszketőn
Titokteljesen hallgatózni
De nem szólni!

 

Kiapadt fáradt fénytelen
Titkok fölé némán hajolni!
Józanul, értőn, éberen
Mindent tudni, mindent megoldni
S föl nem sikoltani!
(1909)

Írások Könyve

Írások Könyve
Írja, szerkeszti és kiadja Erdős Renée. Megjelenik minden hó 1-én.
Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, Ferencz-körut 5.
Előfizetés ára: egy évre 10, fél évre 6, negyedévre 3 korona

irasok-konyve

Az Írások Könyve egyszemélyes lap, Erdős Renée maga írta minden szövegét, és saját költségén adta ki 1904-1906 között, előfizetőket gyűjtve. Előképe Bródy Sándor egyszemélyes lapja, a Fehér könyv volt (1900-1901). Erdős Renée akkor fogott ebbe a vállalkozásba, amikor Bródyval történt szakítása, és a férfi 1905 júliusi öngyilkossági kísérlete után megfogyatkoztak a publikálási lehetőségei, s anyagi nehézségei voltak. Vegyes műfajú szövegeket közölt: verset, novellát, tárcát, mesét, följegyzéseket, elmélkedésket, irodalmi ismertetőket, valamint folytatásokban a Jezabel című regényt és az Egyedül című drámát.
Az 1905. májusi szám belső borítóján a következő szöveg szólítja meg az olvasót:
„Az olvasónak,
mint szerző hálásan köszönöm meg azt a meleg érdeklődést és jóindulatot, mellyel az Írások Könyvét a kezdet nehéz útján pártfogásába vette, hibáit elnézte, itt-ott megdicsérte és jó tanáccsal, szíves intéssel segítségére volt.
Örömem és büszkeségem telik e sikerben, annál is inkább, mert talán sok minden, ami óhajom és tervem e laphoz fűződött, nem teljesülhetett úgy, amint azt elgondoltam: fájdalom, ez idő alatt többet voltam beteg, mint egészséges, a munka és minden vele járó izgalom tiltva volt, s úgyszólván csak lopva dolgozhattam egy-egy órát, olyankor, amikor a nagy fáradság alább hagyott.
Most, Istennek hála, gyógyulóban: ismét teljes erőmmel és igyekezetemmel akarom csinálni a lapot, úgy, hogy önöket érdekelje és pártfogásukat kiérdemelje továbbra is.
E célból kérem szíves olvasóimat, azokat, akiknek előfizetése a májusi számmal lejárt, hogy azt ne negyedévre, hanem félévre folytatólag újítsák meg, mert ezáltal engem sok munkától mentenek meg, kiadóhivatali teendőktől, amikhez csak keveset értek, s amelyek nekem sok gondot okoznak.
Az új félév elteltével a lap adminisztratív részét már nem én vezetem, hanem komoly és igazi kiadó, aki azt külsőleg új és művészi köntösbe öltözteti, hogy ezáltal is szebb és tetszetősebb legyen. Addig kérem önöket, legyenek türelmesek, és el ne hagyjanak engem; nehéz, de kedves feladatomban hadd merítsek új erőt és bizalmat a további munkához.
Margitliget, május 1-én
Erdős Renée”

Ferenciek tere

Ferenciek_tere_1870
A regény nyitó jelenete a mai Ferenciek terén, az akkori Kígyó téren játszódik – ott hallja meg a konflisban utazó Renée, és barátnője, Erzsébet a rikkancs kiáltozását: “Öngyilkos lett korunk legnagyobb írója, Bródy Sándor…”Azért választottam ezt a helyszínt a nyitó jelenet számára, mert a Ferenciek tere számomra személyesen is fontos, ott nőttem fel a Károlyi Mihály utcában, az Egyetemi Könyvtár épületében. Kislánykoromban láttam a metró építését is, aminek következtében a házunk megsüllyedt, a lakásunkba egy időre deszkából készült aládúcoló szerkezet került, és egészen furcsa hangulatban éltünk. Iskolába és egyetemre is oda jártam a környékre.

8244827633
A Ferenciek tere különösen szép része a városnak, központi magja, találkozópontja két hosszú egyenes utcának: a Kecskeméti-Károlyi Mihály-Petőfi Sándor-Bécsi-Október 6. utca átszeli Belvárost a Szabadság tértől a Kálvin térig, a merőleges Kossuth Lajos utca pedig az egyik irányban az Erzsébet hídra vezet, a másik irányban pedig egészen a Keleti pályaudvarig.

27904
Kedvencem a Nereidák kútja a tér közepén és a Ferencesek temploma, amely a tér méretéhez képest éppen csak egy kicsit nagy, nem monumentális, de mégis erőteljes: ha felefelé nézünk, kitekert nyakkal, olyan, mintha kidugná a hasát és emiatt a tornya megrövidül, nem látszik jól. 

17862
Amikor kislány voltam, az 1970-es, 1980-as években, a teret Felszabadulás térnek hívták, és a templommal szemben található közértbe jártunk vásárolni. Ez lett az első önkiszolgáló üzlet a környéken, ez nagy szenzációnak számított. Azelőtt külön kellett sorba állni a különböző pultoknál a tejtermékért, húsért, kenyérért stb. a csemege üzletben.

158936525398917
A Ferenciek tere őrzi a város emlékeit, és olyan könnyen felidézhetővé teszi a száz évvel korábbi hangulatot, mit talán egyetlen másik városrész sem Budapesten.

76251-141056
A regény előzékén is lesznek a korabeli Budapestről képek.
Itt most a térről válogattam képeket: a Ferenciek tere 1870-ben, amikor még a tér közepén kocsiállomás volt és nem épült meg még a templomtól jobbra álló magas épület, 1900-ban és 1902-ben az épülő Erzsébet híddal, 1919-ben a Tanácsköztársaság idején a május 1-ji ünnepség politikai dekorációival, a csemege üzlet 1955-ben a Felszabadulás téren, 1964-es, 1970-es, 1972-es képek, a metró építése 1975-ben, a templom bejárata 1990-ben és a tér ma.

templom

Képek forrása: Fortepan, 82448, 27633, 27904, 58546, 65253, 70212, 15893, 98917, 76251, Ilyen is volt Budapest

Szereplők – Jászi Oszkár

JásziOszkár

Jászi Oszkár nevét sokkal inkább politikus-politológusi-szociológiai-szerkesztői (Huszadik Század c. lap) tevékenysége alapján ismerjük. A regényben fiatal szerelmesként tűnik fel, aki Erdős Renée-t ostromolja, az ablaka alatt áll esténként bebocsáttatást kérve, és sok-sok szerelmes levelet ír neki.
Jászi Oszkár 1875-ben született Nagykárolyban, és 1957-ben halt meg Amerikában, Oberlinben. A Károlyi-kormány nemzetiségi ügyekkel foglalkozó minisztere volt 1918-19-ben, annak bukása után, demokratikus-liberális eszméihez és reformelképzeléseihez híven és ezek okán 1919-ben Bécsbe emigrált. 1920-ban megfosztották budapesti egyetemi professzori címétől, és a Horthy-korszakban nem számított kívánatos személynek Magyarországon. 1925-1942 között Ohióban tanított politológiát.
A kor írónői közül nemcsak Erdős Renée-hez fűzte szoros kapcsolat: első felesége Lesznai Anna volt.

magy290
Az 1920-as években írt naplója megjelent, s nagyon érdekes olvasmány, főként a tekintetben, ahogyan összefonódik benne mikrotörténelem és makrotörténelem: egyéni sors, magánélet, egzisztenciális helyzet, szerelem, házasság, válás, gyerekek, Lesznai Anna alsókörtvélyesi, területileg Trianon után már Szlovákiához tartozó birtokának gondja, és a politika, a reformelképzelések, a magyar és külföldi politikusokhoz fűződő viszony. Már az Erdős Renée-hez írott levelekből is kiderül, és a napló is ezt mutatja, hogy egy érzékeny, az élet nehézségeit testileg, betegségekben is megszenvedő emberről van szó, aki ennek ellenére elszántan kitart amellett, amit helyesnek vél.
A képen: Jászi Oszkár, Lesznai Anna, Jászi Alice (Jászi Oszkár nővére, táncművész, Szabó Ervin)
Forrás: MEK OSZK, Vezér Erzsébet gyűjteménye