A Jakab-féle Liget Szanatórium

budapest-vii-kerulet-liget-szanatorium-
Az 1900-as években kezdődött meg a budapesti szanatóriumok virágkora, és eltartott egészen az 1930-as évekig. A korszakban a polgárok igen gyakran vették igénybe a kényelmes, jól felszerelt szanatóriumokat a szegényesebb közkórházak és az otthoni ápolás helyett. A regényben Erdős Renée, Kiss József és Bródy Sándor szanatóriumi kezeléséről is szó esik.

 

 

 

A Liget Szanatóriumot Jakab László orvos építtette, a mai Benczúr utca 47-ben (akkoriban Nagy János utca), a Városligethez közel. A jó levegő és a környéken található vasas bórvizek ideális feltételeket teremtettek. Az épületet dr. Jakab testvére, Dezső tervezte. A hétgyermekes falusi kocsmáros két fiát tudta taníttatni, s mindketten sokra vitték. Jakab László felesége Rácz Hanna szintén orvos volt – ők lettek az első magyar orvosházaspár.

budapest-vi-kerulet-liget-szanatorium-_1

budapest-vi-kerulet-liget-szanatorium-

A szecessziós épület szobáihoz erkély is tartozott. A kórházi szolgáltatásokat a szállodai kényelemmel elegyítő intézményben szénsavas és villamos fürdők és iszapkezelések is várták a betegeket. Sok ismert ember vette igénybe a szanatórium szolgáltatásait. Ady Endre is itt halt meg, a ház falán emléktáblája is található.

Képernyőfotó 2016-05-21 - 23.43.06
Jakab több más szanatóriumot is épített, a Park Szanatóriumot szintén a Városligetnél, a legkorszerűbb sebészeti profillal, és a Svábhegyi Szanatóriumot is.

Forrás: Dörnyei Sándor: Egy vállalkozó orvos tündöklése és bukása
Képek: Anno Budapest, egykor.hu

Juszuf

„Kiss József, A Hét című divatos irodalmi és kulturális hetilap főszerkesztője, Juszuf, ahogy a barátai szemtől szembe is, távolabbi ismerősei pedig a háta mögött nevezték, Népszínház utcai lakásában az íróasztalánál ült a dolgozószobájában. Nemrég esett túl egy kisebb szanatóriumi kezelésen, s most a szanatórium, a patikusok és az orvosok számláit rendezte egy dossziéba. Még mindig nem volt teljesen rendben, kímélő kosztra szorult, sokat kellett pihennie, és az életkedve sem tért vissza. S ahogy a számlákat elnézte, még egy ideig nem is lesznek felhőtlen napjai. A Jakab-féle Liget Szanatórium nem volt olcsó mulatság. Azóta meg a Múzeum Patika nyúzza le róla a bőrt hetente – mi kerülhet ennyibe azokon a semmi kis porokon?” – így kezdődik a regényben az a fejezet, amely Erdős Renée és Kiss József barátságáról szól. Egy kicsit csaltam , mert a szanatórium csak néhány évvel később, 1909-ben nyitott meg, ez a jelenet pedig a regényben 1902 februárjában játszódik.
De mi is volt az a Jakab-féle Liget Szanatórium? A következő poszt erről szól majd.

Képernyőfotó 2016-05-21 - 22.44.14

Szereplők – Kiss József

Kiss József, költő, szerkesztő (1843–1921) hatvan éves kora körül ismerte meg az akkor húsz év körüli fiatal költőlányt, és a pártfogásába vette.
Kiss_József_1910_körülErdős Renée rendszeresen járt hozzá, illetve a Central kávéházbeli Kerek Asztalához, amely Kiss lapjának, A Hétnek szerkesztőségi találkozó helye volt. Ide járt többek között Mikszáth Kálmán, Ambrus Zoltán, Szomory Dezső, Bródy Sándor, Herczeg Ferenc, Petelei István, Gárdonyi Géza, Ignotus, Heltai Jenő, Molnár Ferenc és Krúdy Gyula. Kiss segített kiadót találni Erdős második kötetének, a Verseknek 1902-ben, ő mutatta be a lányt Pfeifer Károlynak, a Pallas Kiadóvállalat igazgatójának. Viszonyuk megromlott, amikor Pfeifer Kiss helyett Bródy Sándort kérte fel a Versek szerkesztőjének. A Hét címlapon hozta Erdős Renée arcképét, számos versét és tárcáját közölte, és könyveiről kritikákat jelentetett meg.