Ellen Key

Ki volt Ellen Key?

A kudarcos nászútról hazafelé utazva Dóra a vonaton nem utazik a férjével együtt, így egy hálófülkébe kerül Ida Bondiau-val, a neves színésznővel. Ida említi Ellen Key nevét, amikor arról beszél, milyen legyen az új, modern nő: „Az új asszony, nem az, akit Ellen Key és a többi hozzá hasonló apostolok hirdetnek! Nem annak a szabadságnak a hirhttp://www.menyhertanna.hu/wp-admin/post-new.phpdetője, mely az asszonyt fölmenti eddigi kötelességei alól, a férfitól való társadalmi függéstől, hanem aki megmenti őket a férfitől való testi függéstől!” – mondja Dórának.

De ki volt Ellen Key? (1849–1926) Svéd feminista író, szüfrazsett, tanár, mozgalmár. Apja politikus, politikai újságíró, anyja arisztokrata család gyermeke. 1900-ban jelent meg legismertebb, pedagógusoknak szóló könyve, amelynek egyes elemei ma is aktuálisak, A gyermek évszázada.Idős korában több nő – Victoria Benedictsson, Anne Charlotte Leffler és Szonja Kovalevszkaja – így is építve a női kulturális hagyományt.

99342-004-b1081dc9

Mi is volt a regényben a nagy sikoly?

Nem hallatszott, csak mesél róla a szöveg: van is, meg nincs is: a nagy sikoly, az orgazmus nem következik be Dóráná: amikor Ózdy, a zeneszerző zongorajátéka kiváltja belőle azt az érzést, amit a férjével való szexuális kapcsolat nem, a feltörő sikolyt visszafojtja:
„Hogy cikázik át testén a soha nem érzett, az első gyönyörűség, hogy hatalmasodik el rajta, hogy ragadja el! S ekkor hirtelen fölemelte két kezét, és az ajkára szorította, hogy ne sikoltson fel! Hogy ne sikoltson bele a zenébe, az asszonyiságát megteremtő első kéj sikolyával…”
unknown-1

A feminizmus A nagy sikolyban

unknownErdős Renée sok felvilágosító információ elrejt A nagy sikolyban a korabeli feminizmussal kapcsolatban. Úgy csinálja, ügyesen, hogy a konzervatívabb olvasók se riadjanak vissza: más-más szereplők mondják el például, milyen a feminizmus, olyan nők, akik nem egyértelműen pozitív szereplők, akiknek a sorsa eltér a korban megszokott, hagyományos női sorsoktól, akik szabadabban vagy szabadosabban élnek, és akik eleve nem is feltétlenül értenek egyet a feminista tételekkel. Ily módon az olvasók úgy szereztek tudomást a szüffrazsettekről, az első feminista mozgalomról, a női szerepek átformálódásáról, hogy nem volt elvárás feléjük, hogy azonosuljanak ezekkel az eszmékkel. Mivel azonosulni, társadalmi-családi helyzetükből kifolyólag, kevesen tudtak (volna), ezért a direkt buzdítás talán pont az ellenkező hatást, az ellenállást és a tagadást váltotta volna ki. Erdős Renée technikája révén sokkal nagyobb hatásfokkal mutatta be, milyen volt a korabeli kultúrában és társadalomban nőként élni, milyen összetett elvárásrendszer okozta, hogy a nők nem voltak egyenjogúak.

A pipacs

Kedves Olvasók!
A napokban jelenik meg Erdős Renée A nagy sikoly című regénye.
A következő néhány hétben ehhez kapcsolódó posztokat fogok írni.
Elsőre egy kis ízelítő a szövegből, az egyik “kedvenc” mondatom:
“Nekem a festés ellen nincs semmi kifogásom – mondta az anyja. – De azért előbb menjen férjhez, aztán festhet, amennyit akar.”
A főhősnő, Dóra anyja mondja ezt Dóra húgáról, Ernáról, aki Münchenbe költözik és festőnek tanul, nem tudván, amit Dóra sem tud, hogy Erna hosszabb ideje viszonyt folytat budapesti mesterével, és igazából azért is megy külföldre, hogy ebből a kapcsolatból kilépjen.
tumblr_ld2u7ay15h1qep93so1_500
Kees Van Dongen: A pipacs (Le Coquelicot), 1919. Musee Toulouse-Lautrec, Albi

Védekezés anno

Hogyan védekeztek 100 évvel ezelőtt a nem kívánt terhesség és a nemi betegségek ellen? Erdős Renée 1920-as években írt regényeinek újdonsága, hogy szóba kerülnek ilyen kérdések is. A Brüsszeli csipke című regényben Adrienne, a főhősnő, úgy jön rá, hogy férje megcsalja, hogy amikor a férfi üzleti útról hazaérkezik Bécsből, ő pedig a bőröndjét kipakolja, a pizsamakabátja zsebében üres óvszeres dobozt talál. A nagy sikoly főhősének, Dórának pedig egy kis dobozkát ad az anyja az esküvője után. Az óvszert már az ókorban feltalálták, de nagyüzemben az 1880-as évek végén Angliában kezdték gyártani. A maihoz hasonló, latex alapanyagú óvszereket az 1920-as évek óta készítenek.

88c7fdb07f72dacb474588e997a20f05

vintage_condoms
A képeken 1930-as és 50-es évekbeli óvszeres dobozok láthatók.
Forrás: bonz.ch, etsy

Ennek az 1910-es évekből származó dobozkának a kissé előítéletes vizuális világából ítélve elsősorban a férfiak vásárolhattak óvszert.

 

safe_image.php
Forrás: ebay

Ez a második világháborús plakát pedig a szifilisz veszélyeire hívja fel a figyelmet.

5dc195855d62449dbcd700f3cc78efb7
Forrás: pinterest

A Jakab-féle Liget Szanatórium

budapest-vii-kerulet-liget-szanatorium-
Az 1900-as években kezdődött meg a budapesti szanatóriumok virágkora, és eltartott egészen az 1930-as évekig. A korszakban a polgárok igen gyakran vették igénybe a kényelmes, jól felszerelt szanatóriumokat a szegényesebb közkórházak és az otthoni ápolás helyett. A regényben Erdős Renée, Kiss József és Bródy Sándor szanatóriumi kezeléséről is szó esik.

 

 

 

A Liget Szanatóriumot Jakab László orvos építtette, a mai Benczúr utca 47-ben (akkoriban Nagy János utca), a Városligethez közel. A jó levegő és a környéken található vasas bórvizek ideális feltételeket teremtettek. Az épületet dr. Jakab testvére, Dezső tervezte. A hétgyermekes falusi kocsmáros két fiát tudta taníttatni, s mindketten sokra vitték. Jakab László felesége Rácz Hanna szintén orvos volt – ők lettek az első magyar orvosházaspár.

budapest-vi-kerulet-liget-szanatorium-_1

budapest-vi-kerulet-liget-szanatorium-

A szecessziós épület szobáihoz erkély is tartozott. A kórházi szolgáltatásokat a szállodai kényelemmel elegyítő intézményben szénsavas és villamos fürdők és iszapkezelések is várták a betegeket. Sok ismert ember vette igénybe a szanatórium szolgáltatásait. Ady Endre is itt halt meg, a ház falán emléktáblája is található.

Képernyőfotó 2016-05-21 - 23.43.06
Jakab több más szanatóriumot is épített, a Park Szanatóriumot szintén a Városligetnél, a legkorszerűbb sebészeti profillal, és a Svábhegyi Szanatóriumot is.

Forrás: Dörnyei Sándor: Egy vállalkozó orvos tündöklése és bukása
Képek: Anno Budapest, egykor.hu

Juszuf

„Kiss József, A Hét című divatos irodalmi és kulturális hetilap főszerkesztője, Juszuf, ahogy a barátai szemtől szembe is, távolabbi ismerősei pedig a háta mögött nevezték, Népszínház utcai lakásában az íróasztalánál ült a dolgozószobájában. Nemrég esett túl egy kisebb szanatóriumi kezelésen, s most a szanatórium, a patikusok és az orvosok számláit rendezte egy dossziéba. Még mindig nem volt teljesen rendben, kímélő kosztra szorult, sokat kellett pihennie, és az életkedve sem tért vissza. S ahogy a számlákat elnézte, még egy ideig nem is lesznek felhőtlen napjai. A Jakab-féle Liget Szanatórium nem volt olcsó mulatság. Azóta meg a Múzeum Patika nyúzza le róla a bőrt hetente – mi kerülhet ennyibe azokon a semmi kis porokon?” – így kezdődik a regényben az a fejezet, amely Erdős Renée és Kiss József barátságáról szól. Egy kicsit csaltam , mert a szanatórium csak néhány évvel később, 1909-ben nyitott meg, ez a jelenet pedig a regényben 1902 februárjában játszódik.
De mi is volt az a Jakab-féle Liget Szanatórium? A következő poszt erről szól majd.

Képernyőfotó 2016-05-21 - 22.44.14

Szereplők – Kiss József

Kiss József, költő, szerkesztő (1843–1921) hatvan éves kora körül ismerte meg az akkor húsz év körüli fiatal költőlányt, és a pártfogásába vette.
Kiss_József_1910_körülErdős Renée rendszeresen járt hozzá, illetve a Central kávéházbeli Kerek Asztalához, amely Kiss lapjának, A Hétnek szerkesztőségi találkozó helye volt. Ide járt többek között Mikszáth Kálmán, Ambrus Zoltán, Szomory Dezső, Bródy Sándor, Herczeg Ferenc, Petelei István, Gárdonyi Géza, Ignotus, Heltai Jenő, Molnár Ferenc és Krúdy Gyula. Kiss segített kiadót találni Erdős második kötetének, a Verseknek 1902-ben, ő mutatta be a lányt Pfeifer Károlynak, a Pallas Kiadóvállalat igazgatójának. Viszonyuk megromlott, amikor Pfeifer Kiss helyett Bródy Sándort kérte fel a Versek szerkesztőjének. A Hét címlapon hozta Erdős Renée arcképét, számos versét és tárcáját közölte, és könyveiről kritikákat jelentetett meg.