Ahogy böngészem a korabeli hirdetéseket (lesz majd még egy poszt a kozmetikumokról), néhány fura dologra is rábukkantam.
Vajon mi lehetett a szempompa?
A hirdetés szerint:
Nagy, elbüvölő tekintet
Hypnotikus tekintet elnyerhető nagyon rövid időn belül, utolérhetetlen módszerem által. Nem orvosság. Siker és ártalmatlanság garantált.
Hatalom a tekintélyre tesz szert [ezt már itt végképp nem értettem, talán rosszul fordíthatták németből a szöveget], siker sikerre halmozódik.
3.60-ba került, koronában.
korabeli élet
Útitáskák 1909
Mibe csomagoltak a hosszabb útra indulók az 1900-as években? A Vasárnapi Újság hirdetése alapján a következők közül válogathattak:
– háromosztályos bőrönd finom disznóbőrből, zárakkal, lecsatolható szíjakkal, belül külön rekesszel a fehérneműnek, felsőruhának és cipőknek, hölgyeknek kalaptartós magasabb változatban
– Herkulesz-koffer, orosz fourneir-lemezből, vitorlavászonnal borítva
– útikosár, finom vesszőből, belül vízhatlan kátrányozott vászonnal borítva
– angol ruhásbőrönd finom disznóbőrből
– útitáska hölgyeknek és uraknak, vízhatlan vitorlavászonnal borítva
– kettényíló útitáska, kulccsal zárható, szíjakkal, belül két rekesszel, tehénbőrből
– angol táska, kulccsal zárható, sárgaréz zárral, finom béléssel, belül egy zsebbel (ez a Mary Poppins-táska, ha jól látom, van bőrből és vászonból is ☺)
– puha kézitáska, kulccsal zárható, tehénbőrből
– és külön ott a női kalapbőrönd is
Szereplők – Jászi Oszkár
Jászi Oszkár nevét sokkal inkább politikus-politológusi-szociológiai-szerkesztői (Huszadik Század c. lap) tevékenysége alapján ismerjük. A regényben fiatal szerelmesként tűnik fel, aki Erdős Renée-t ostromolja, az ablaka alatt áll esténként bebocsáttatást kérve, és sok-sok szerelmes levelet ír neki.
Jászi Oszkár 1875-ben született Nagykárolyban, és 1957-ben halt meg Amerikában, Oberlinben. A Károlyi-kormány nemzetiségi ügyekkel foglalkozó minisztere volt 1918-19-ben, annak bukása után, demokratikus-liberális eszméihez és reformelképzeléseihez híven és ezek okán 1919-ben Bécsbe emigrált. 1920-ban megfosztották budapesti egyetemi professzori címétől, és a Horthy-korszakban nem számított kívánatos személynek Magyarországon. 1925-1942 között Ohióban tanított politológiát.
A kor írónői közül nemcsak Erdős Renée-hez fűzte szoros kapcsolat: első felesége Lesznai Anna volt.
Az 1920-as években írt naplója megjelent, s nagyon érdekes olvasmány, főként a tekintetben, ahogyan összefonódik benne mikrotörténelem és makrotörténelem: egyéni sors, magánélet, egzisztenciális helyzet, szerelem, házasság, válás, gyerekek, Lesznai Anna alsókörtvélyesi, területileg Trianon után már Szlovákiához tartozó birtokának gondja, és a politika, a reformelképzelések, a magyar és külföldi politikusokhoz fűződő viszony. Már az Erdős Renée-hez írott levelekből is kiderül, és a napló is ezt mutatja, hogy egy érzékeny, az élet nehézségeit testileg, betegségekben is megszenvedő emberről van szó, aki ennek ellenére elszántan kitart amellett, amit helyesnek vél.
A képen: Jászi Oszkár, Lesznai Anna, Jászi Alice (Jászi Oszkár nővére, táncművész, Szabó Ervin)
Forrás: MEK OSZK, Vezér Erzsébet gyűjteménye
Blúz-áruház
Blúz-áruház:
A korabeli ruházkodásról nem esett még szó. Bródy Sándor lapjában, a Jövendőben, sok nőknek szóló hirdetést lehetett olvasni. Zoltán Dezső blúz-áruháza a Király utca 30-ban volt. Saját műhely, rajzok, állandó blúz-kiállítás. A blúz a női ruházatok leghálásabb és legszebb viselete, még beláthatatlan ideig divatban marad. Szigorú szabott árak.
A képek forrása: liveauctionars.com, pastpatterns.com, uvm.edu/landscape, sensibility.com
Légyott
Balaton
Balatonboglár, fürdőház, 1908
Jön a nyár, keressünk kiadó nyaralót – a Pesti Napló 1905. július 8-i számában a következő hirdetés tűnik ígéretesnek:
„Nyaraló a Balaton mellett, teljesen berendezve, négy szoba, konyha. Két veranda, kert, szabad fürdés. Fürdőházzal egész szezonra 800 korona. Lellén vasútállomás. Cím a kiadóhivatalban.”
A képek forrása: Fortepan 86791 és 75908.
Eötvös Károly
A regény szereplőit is bemutatom sorban.
Eötvös Károly, aki a tiszaeszlári per védőügyvédjeként volt ismert, 1899-ben képviselőként ügyvédi irodát vezetett Budapesten, a Próféta utcában. Az egyik ügyvédbojtár, Kadosa Marcell mutatta meg neki Erdős Renée verseit. Eötvös, a Vajda, ahogy mindenki nevezte, kíváncsi lett a lányra – első találkozásukat a regényben megírtam, és azt is, hogyan működött Eötvös szerkesztői törzsasztala az Abbáziáa kávéházban.
Eötvös adta ki Erdős Renée első kötetét, a Leányálmokat, és előszót is írt hozzá, valamint leszerződtette a lapjához, az Egyetértéshez tárcaírónak. Ez a munka az anyagi önállóság első lépcsőjét jelentette a fiatal írónőnek – Erdős Renée az egyik első nő volt, aki az írásból, újságírásból meg tudott élni.
Eötvös később otthagyta az Egyetértést és kiadta összegyűjtött munkáit a Révai Testvérek Irodalmi Intézeténél. Az Utazás a Balaton körül nagy könyvsiker lett.