Szabad-e egy lánynak így beszélni?

Többször felmerült a kérdés mostanában az interjúkban, amelyeket a könyv megjelenése kapcsán készítenek velem, hogy mi volt Erdős Renée újdonsága, a népszerűségének a titka. A válasz: a hangja, a témái, az, ahogyan nőként az érzéseiről és a férfiakról beszélt, ahogyan megszólította őket. Úgy beszélt a verseiben, ahogy korábban nem volt szokás és nem volt szabad – ahogy egy korabeli kritika fogalmaz:
m1-75396-08192600
“Erdős Renée-nél problémákat keresnek. Azt kérdezik: szabad-e a leánynak dalolnia, szabad-e lelkének szűzi világát feltárni a közömbös külvilág előtt? A leányszív álmairól, ábrándjairól énekelhet-e? S nem kell-e eldobnia az áruló lantot, ha a szíve, ha a teste szerelemre ébred, és a férfi csókja, a férfi ölelése után kivánkozik? S mert minderre a kérdésre Erdős Renée megfelel, tovább kutatnak; azt kutatják, hogy lehet-e a költészet tárgya, lehet-e művészileg szép a leány erotikus szerelme?”
(Kovács Jenő, Magyar Géniusz, 1902)

Eötvös Károly

A regény szereplőit is bemutatom sorban.

200px-Eötvös_KárolyEötvös Károly, aki a tiszaeszlári per védőügyvédjeként volt ismert, 1899-ben képviselőként ügyvédi irodát vezetett Budapesten, a Próféta utcában. Az egyik ügyvédbojtár, Kadosa Marcell mutatta meg neki Erdős Renée verseit. Eötvös, a Vajda, ahogy mindenki nevezte, kíváncsi lett a lányra – első találkozásukat a regényben megírtam, és azt is, hogyan működött Eötvös szerkesztői törzsasztala az Abbáziáa kávéházban.
Eötvös adta ki Erdős Renée első kötetét, a Leányálmokat, és előszót is írt hozzá, valamint leszerződtette a lapjához, az Egyetértéshez tárcaírónak. Ez a munka az anyagi önállóság első lépcsőjét jelentette a fiatal írónőnek – Erdős Renée az egyik első nő volt, aki az írásból, újságírásból meg tudott élni.
Eötvös később otthagyta az Egyetértést és kiadta összegyűjtött munkáit a Révai Testvérek Irodalmi Intézeténél. Az Utazás a Balaton körül nagy könyvsiker lett.

250px-Abbazia_kavehaz_az_oktogonon_1900

Abbázia kávéház az Oktogonon, 1900