A vörös kokott

Dórát a férje már a nászúton megcsalja egy „vörös kokottal”. A strandon, délután. Sándor megy befelé a vízbe, úszni, és szembe jön vele, kifel – vagyis Dóra az ő arcát látja , a gyönyörű vörös hajú francia nő. Dóra a partról figyeli őket, úgy véli, köszöntek egymásnak. Éjjel viszont, lázálmában látja, ahogy a nő azt suttogja Sándornak, „á minuite” – éjfélkor. Ez egy remek jelenet, az az ötlet különösen, hogy álmunkban képesek vagyunk így felidézni és értelmezni, amit ébren nem: az álomban a nő szájának mozgása egyértelművé válik, s érthető lesz, mit mond. S hogy mit tesz Dóra, amikor rájön, mi történt – ez a regényből derül ki.
 831f024223bdb35dc5ae73cfb7a86ec8

Mi is volt a regényben a nagy sikoly?

Nem hallatszott, csak mesél róla a szöveg: van is, meg nincs is: a nagy sikoly, az orgazmus nem következik be Dóráná: amikor Ózdy, a zeneszerző zongorajátéka kiváltja belőle azt az érzést, amit a férjével való szexuális kapcsolat nem, a feltörő sikolyt visszafojtja:
„Hogy cikázik át testén a soha nem érzett, az első gyönyörűség, hogy hatalmasodik el rajta, hogy ragadja el! S ekkor hirtelen fölemelte két kezét, és az ajkára szorította, hogy ne sikoltson fel! Hogy ne sikoltson bele a zenébe, az asszonyiságát megteremtő első kéj sikolyával…”
unknown-1

A pipacs

Kedves Olvasók!
A napokban jelenik meg Erdős Renée A nagy sikoly című regénye.
A következő néhány hétben ehhez kapcsolódó posztokat fogok írni.
Elsőre egy kis ízelítő a szövegből, az egyik “kedvenc” mondatom:
“Nekem a festés ellen nincs semmi kifogásom – mondta az anyja. – De azért előbb menjen férjhez, aztán festhet, amennyit akar.”
A főhősnő, Dóra anyja mondja ezt Dóra húgáról, Ernáról, aki Münchenbe költözik és festőnek tanul, nem tudván, amit Dóra sem tud, hogy Erna hosszabb ideje viszonyt folytat budapesti mesterével, és igazából azért is megy külföldre, hogy ebből a kapcsolatból kilépjen.
tumblr_ld2u7ay15h1qep93so1_500
Kees Van Dongen: A pipacs (Le Coquelicot), 1919. Musee Toulouse-Lautrec, Albi

Szereplők – Jászi Oszkár

JásziOszkár

Jászi Oszkár nevét sokkal inkább politikus-politológusi-szociológiai-szerkesztői (Huszadik Század c. lap) tevékenysége alapján ismerjük. A regényben fiatal szerelmesként tűnik fel, aki Erdős Renée-t ostromolja, az ablaka alatt áll esténként bebocsáttatást kérve, és sok-sok szerelmes levelet ír neki.
Jászi Oszkár 1875-ben született Nagykárolyban, és 1957-ben halt meg Amerikában, Oberlinben. A Károlyi-kormány nemzetiségi ügyekkel foglalkozó minisztere volt 1918-19-ben, annak bukása után, demokratikus-liberális eszméihez és reformelképzeléseihez híven és ezek okán 1919-ben Bécsbe emigrált. 1920-ban megfosztották budapesti egyetemi professzori címétől, és a Horthy-korszakban nem számított kívánatos személynek Magyarországon. 1925-1942 között Ohióban tanított politológiát.
A kor írónői közül nemcsak Erdős Renée-hez fűzte szoros kapcsolat: első felesége Lesznai Anna volt.

magy290
Az 1920-as években írt naplója megjelent, s nagyon érdekes olvasmány, főként a tekintetben, ahogyan összefonódik benne mikrotörténelem és makrotörténelem: egyéni sors, magánélet, egzisztenciális helyzet, szerelem, házasság, válás, gyerekek, Lesznai Anna alsókörtvélyesi, területileg Trianon után már Szlovákiához tartozó birtokának gondja, és a politika, a reformelképzelések, a magyar és külföldi politikusokhoz fűződő viszony. Már az Erdős Renée-hez írott levelekből is kiderül, és a napló is ezt mutatja, hogy egy érzékeny, az élet nehézségeit testileg, betegségekben is megszenvedő emberről van szó, aki ennek ellenére elszántan kitart amellett, amit helyesnek vél.
A képen: Jászi Oszkár, Lesznai Anna, Jászi Alice (Jászi Oszkár nővére, táncművész, Szabó Ervin)
Forrás: MEK OSZK, Vezér Erzsébet gyűjteménye

Légyott

A regény egyik jelenete a Bristol Szállóban játszódik, egy szerelmi jelenet, légyott egy operaénekessel – a modern, független fiatal lány tudatosan megy bele egy egyszeri kalandba.

AN040601