„Lennék megint a régi leány / Ki szerelmes magába”

Ma a Kossuth rádióban jártam, a készülő könyvről beszélgettünk, majd kiírom, mikor lesz az adás,
a Regényes történelem című műsorba készícup379532_38ti Farkas Szabolcs.
Az egyik kérdése az volt, hogy mi volt Erdős Renée költészetének újdonsága, mi volt az a hangjában, ami annyira megfogta a korabeli olvasókat.
Az alábbi vers jól példázza, hogyan szóltak Erdős Renée szerelmes versei a korban nem bevett módon a nő szemszögéből a férfiról és a férfihoz: ahelyett, hogy a nő a szerelem tárgyaként
csendben várná, hogy a férfi közelítsen hozzá és írjon róla, cselekvő módon ír a saját érzéseiről, és nagyon intim módon beszél a szerelmeséhez és szólítja meg őt.
I
Mindig hideg van. Mióta magát
Elküldtem innen: örökösen fázom.
Tűnődöm: a vérem fagyott-e meg
Hogy az ölelést, csókot nem kívánom?
 
Vagy megfagyott köröttem a világ
Egy rossz démon átkos lehelletétől?
Vagy vissza kellene hívnom magát
Régi szerelmem, a száműzetésből?
 
II.
Ha megtelnék megint a szobám
Égő vörös rózsákkal!
Ha nézhetnék megint valakit
A régi forró vággyal!
 
Ha visszaszállna újra reám
Az alkonyatok láza
S a gyönyörű fényes éjszakák
Nagy mámoros varázsa!
 
Lennék megint a régi leány,
Ki szerelmes magába
S minden vörös rózsát beletűz
A fekete hajába…
(Jövendő, 1903/21. 12.)
 
A kép forrása: Sue Way, http://www.craftsuprint.com

Babits Mihály verse Erdős Renée-hez

Már korábban írtam, hogy Erdős Renée rendkívül népszerű és nagyon ismert volt a korban. Többen írtak hozzá verset is, páldául az akkor kezdő, fiatal Babits Mihály is.

Unknown-3

Babits Mihály: Erdős Renée

Izzó szivű poéta-lány,

Minden dala szívemet érte —

Izzó szivű poéta-lány,

Fogadd el ez eggyemet érte!

Nem oly égő, mint a tiéid,

Nem szőtte biborszinü szállal,

Kire lantját és a kedélyit

Örökíté Lesbica által

A lantom, oly ifju, naiv lant,

Teveled hogy’ szállna ki még ő?!

Tereád csak félve ha pislant,

Te örök, te asszonyi, égő!

Zendítni szived zenehúrját,

Míg víg gyönyör újjai késnek,

Vérszínü virágkoszorúját

Kötözöd sóvár epedésnek.

Olvastam e lángkoszorúból

Szivemben az illata most is,

Égetve, akárcsak az új bor,

Édessen, akárcsak a must-íz.

Izzó szivű poéta-lány,

Minden dala szívemet érte —

Izzó szivű poéta-lány,

Fogadd el ez eggyemet érte!

(1903)

379

 

OSZK Fond III/2356. 20. f. rektó, tintaírású tisztázat.

Eötvös Károly

A regény szereplőit is bemutatom sorban.

200px-Eötvös_KárolyEötvös Károly, aki a tiszaeszlári per védőügyvédjeként volt ismert, 1899-ben képviselőként ügyvédi irodát vezetett Budapesten, a Próféta utcában. Az egyik ügyvédbojtár, Kadosa Marcell mutatta meg neki Erdős Renée verseit. Eötvös, a Vajda, ahogy mindenki nevezte, kíváncsi lett a lányra – első találkozásukat a regényben megírtam, és azt is, hogyan működött Eötvös szerkesztői törzsasztala az Abbáziáa kávéházban.
Eötvös adta ki Erdős Renée első kötetét, a Leányálmokat, és előszót is írt hozzá, valamint leszerződtette a lapjához, az Egyetértéshez tárcaírónak. Ez a munka az anyagi önállóság első lépcsőjét jelentette a fiatal írónőnek – Erdős Renée az egyik első nő volt, aki az írásból, újságírásból meg tudott élni.
Eötvös később otthagyta az Egyetértést és kiadta összegyűjtött munkáit a Révai Testvérek Irodalmi Intézeténél. Az Utazás a Balaton körül nagy könyvsiker lett.

250px-Abbazia_kavehaz_az_oktogonon_1900

Abbázia kávéház az Oktogonon, 1900