Aranyveder

Úgy kellene sírnom és nem tudok.
Bennem valami régi nagy fájdalom van.
Szótlan, konok, évezredes titok –
Jött hozzám gyakran, és nem tudtam honnan.
Szótlan, komor, évezredes titok…

(…)
images
Erdős Renée: Én tovább vándorolni nem fogok
Megjelent az Aranyveder című kötetben, 1910-ben

 

 

 

 

“A poétának hozzá kell stilizálnia életsorsát is a költészetéhez és magánviszonyaival igazolni versköteteit; meg kell konstruálnia élete regényét, – ama sorok-közötti költői művelt, mely könyvben a versek sorrendjét meghatározza és hézagaikat kitölti. Nem szabad a rászedettség bosszankodásával ábrándítania ki tisztelőit; de mégis jótékony félködben kell tartania magánélete ügyeit és szereplőit, mert ugye, megbocsáthatatlan volna például versbe foglalni egy olyan, – igen megrázó és sötét, – szerelmi dráma esetét, amelyről, s benne a költõ szereplésérõl már, mondjuk, napilapok hírrovata is tudomást vett. (…) De jaj annak, aki az ősi lantlélek gyermeki és nagy egyszerűségét, gőgjét, mértéktelenségét, alkuvásra, vagy a félig elmondás ingerlő amatőrfogásaira nem hajlandó voltát hozta magával. Keze a keblén és homloka a magasságok felé fordítva, – de hosszú tunikája sárral keverődik utána és kövek repkednek koszorús feje körül.” Kaffka Margit: Aranyveder, Nyugat, 1910

Unknown

Kaffka Margit írta az Aranyveder című Erdős Renée-kötetről az előző posztban idézett sorokat a Nyugatban megjelent kritikájában – utalva ezzel arra, hogy az irodalmi közvélemény tisztában volt azzal, milyen nehézségekkel nézett szembe Erdős Renée, aki korábban sokat írt a személyes sorsáról a verseiben, akkor, amikor a Bródyval való szakítást követően magánélete a napilapok számára hírértékűvé, pletykatémává vált. Miről írhat ilyenkor a költő? Hogyan dolgozza fel a vele történteket? Az Aranyveder (1910) című kötet Erdős Renée vallásos fordulatának lenyomata – érthető ez a fordulat az előzmények kontextusában.

KAFFKA MARGIT PORTRÉJA (Máté Olga fotómûvész munkájáról készült nyomat) –Országos Széchényi Könyvtár/Plakát- és Kisnyomtatványtár: Arcképgyûjtemény

KAFFKA MARGIT PORTRÉJA (Máté Olga fotómûvész munkájáról készült nyomat) –Országos Széchényi Könyvtár/Plakát- és Kisnyomtatványtár: Arcképgyûjtemény

Az én ajkam a földi csók ízét,
Te tudod, Uram, elfeledte rég.
S a régi szókat, mikben tűz és méreg,
Kábító láz és kivánatos vétek –
S a régi mosolyt, mely rajta lakott,
S a régi gőgöt, mellyel kacagott.
 
A te tudod, Uram, nincs többé nekem
Zsarnok álmaktól forró éjjelem,
S ébredésemnek nincs panasza, könnye –
A vágy bíboros kelyhe összetörve,
A lelkem mélyén romokba’ hever –
Hogy semmim sincs – csak az arany-veder.
Erdős Renée: Az én ajkam, Aranyveder, 1910
images-1
Noha az Aranyveder vallásos témájú verseket tartalmaz, a hangneme hasonlít a korábbi kötetek szerelmes verseinek hangnemére. A korabeli kritika túlfűtöttnek tartotta, még később pedig komolytalannak, hiteltelennek minősült ez a fajta vallásos költészet: például nevezték “gyóntatószék-erotikának” is. (Illés Endre).
Én mást gondolok erről: a női irodalommal foglalkozó kutatások a nők által írt szövegek egyik legfontosabb vonásának tartják azt, hogy nagyon fontosak bennük az emberek közötti kapcsolatok, a viszonyrendszerek. Erdős Renée verseinek egyik legfontosabb sajátossága az egyes szám második személyű beszéd, lételemük a dialógus, az, hogy valakihez szólnak, valakit megszólítanak. Ezért ír hasonlóan a szerelemről és a vallásos érzéseiről is.
7

A Jakab-féle Liget Szanatórium

budapest-vii-kerulet-liget-szanatorium-
Az 1900-as években kezdődött meg a budapesti szanatóriumok virágkora, és eltartott egészen az 1930-as évekig. A korszakban a polgárok igen gyakran vették igénybe a kényelmes, jól felszerelt szanatóriumokat a szegényesebb közkórházak és az otthoni ápolás helyett. A regényben Erdős Renée, Kiss József és Bródy Sándor szanatóriumi kezeléséről is szó esik.

 

 

 

A Liget Szanatóriumot Jakab László orvos építtette, a mai Benczúr utca 47-ben (akkoriban Nagy János utca), a Városligethez közel. A jó levegő és a környéken található vasas bórvizek ideális feltételeket teremtettek. Az épületet dr. Jakab testvére, Dezső tervezte. A hétgyermekes falusi kocsmáros két fiát tudta taníttatni, s mindketten sokra vitték. Jakab László felesége Rácz Hanna szintén orvos volt – ők lettek az első magyar orvosházaspár.

budapest-vi-kerulet-liget-szanatorium-_1

budapest-vi-kerulet-liget-szanatorium-

A szecessziós épület szobáihoz erkély is tartozott. A kórházi szolgáltatásokat a szállodai kényelemmel elegyítő intézményben szénsavas és villamos fürdők és iszapkezelések is várták a betegeket. Sok ismert ember vette igénybe a szanatórium szolgáltatásait. Ady Endre is itt halt meg, a ház falán emléktáblája is található.

Képernyőfotó 2016-05-21 - 23.43.06
Jakab több más szanatóriumot is épített, a Park Szanatóriumot szintén a Városligetnél, a legkorszerűbb sebészeti profillal, és a Svábhegyi Szanatóriumot is.

Forrás: Dörnyei Sándor: Egy vállalkozó orvos tündöklése és bukása
Képek: Anno Budapest, egykor.hu

Juszuf

„Kiss József, A Hét című divatos irodalmi és kulturális hetilap főszerkesztője, Juszuf, ahogy a barátai szemtől szembe is, távolabbi ismerősei pedig a háta mögött nevezték, Népszínház utcai lakásában az íróasztalánál ült a dolgozószobájában. Nemrég esett túl egy kisebb szanatóriumi kezelésen, s most a szanatórium, a patikusok és az orvosok számláit rendezte egy dossziéba. Még mindig nem volt teljesen rendben, kímélő kosztra szorult, sokat kellett pihennie, és az életkedve sem tért vissza. S ahogy a számlákat elnézte, még egy ideig nem is lesznek felhőtlen napjai. A Jakab-féle Liget Szanatórium nem volt olcsó mulatság. Azóta meg a Múzeum Patika nyúzza le róla a bőrt hetente – mi kerülhet ennyibe azokon a semmi kis porokon?” – így kezdődik a regényben az a fejezet, amely Erdős Renée és Kiss József barátságáról szól. Egy kicsit csaltam , mert a szanatórium csak néhány évvel később, 1909-ben nyitott meg, ez a jelenet pedig a regényben 1902 februárjában játszódik.
De mi is volt az a Jakab-féle Liget Szanatórium? A következő poszt erről szól majd.

Képernyőfotó 2016-05-21 - 22.44.14