“Lappangva lobog a szerelem”.

Erdős Renée: A régi bűbáj

A régi bűbáj… Én tisztelem,
Mint mindent, ami holt, hangtalan,
Mint mindent, aminek multja van
S lágyan remeg át lelkemen
Lágyan remeg át lelkemen.

Aminek ideje rég lejárt,
Ami az időben elveszett,
A régóta csukott kerteket,
Hűs szobrokon a szent patinát,
Hűs szobrokon a szent patinát.

És szeretem a nagy romokat,
S a régi szerelmek bús porát.
A régi csókok holt mámorát,
E kegyes, illatos lim-lomokat,
E kegyes, illatos lim-lomokat.

S a régi szókat is szeretem,
Amiken évek hamuja száll,
Amikben mosolyog a halál,
S lappangva lobog a szerelem…
Lobog a halál s a szerelem…
(1918)

13979934-nagy

Szereplők – Kiss József

Kiss József, költő, szerkesztő (1843–1921) hatvan éves kora körül ismerte meg az akkor húsz év körüli fiatal költőlányt, és a pártfogásába vette.
Kiss_József_1910_körülErdős Renée rendszeresen járt hozzá, illetve a Central kávéházbeli Kerek Asztalához, amely Kiss lapjának, A Hétnek szerkesztőségi találkozó helye volt. Ide járt többek között Mikszáth Kálmán, Ambrus Zoltán, Szomory Dezső, Bródy Sándor, Herczeg Ferenc, Petelei István, Gárdonyi Géza, Ignotus, Heltai Jenő, Molnár Ferenc és Krúdy Gyula. Kiss segített kiadót találni Erdős második kötetének, a Verseknek 1902-ben, ő mutatta be a lányt Pfeifer Károlynak, a Pallas Kiadóvállalat igazgatójának. Viszonyuk megromlott, amikor Pfeifer Kiss helyett Bródy Sándort kérte fel a Versek szerkesztőjének. A Hét címlapon hozta Erdős Renée arcképét, számos versét és tárcáját közölte, és könyveiről kritikákat jelentetett meg.

Szabad-e egy lánynak így beszélni?

Többször felmerült a kérdés mostanában az interjúkban, amelyeket a könyv megjelenése kapcsán készítenek velem, hogy mi volt Erdős Renée újdonsága, a népszerűségének a titka. A válasz: a hangja, a témái, az, ahogyan nőként az érzéseiről és a férfiakról beszélt, ahogyan megszólította őket. Úgy beszélt a verseiben, ahogy korábban nem volt szokás és nem volt szabad – ahogy egy korabeli kritika fogalmaz:
m1-75396-08192600
“Erdős Renée-nél problémákat keresnek. Azt kérdezik: szabad-e a leánynak dalolnia, szabad-e lelkének szűzi világát feltárni a közömbös külvilág előtt? A leányszív álmairól, ábrándjairól énekelhet-e? S nem kell-e eldobnia az áruló lantot, ha a szíve, ha a teste szerelemre ébred, és a férfi csókja, a férfi ölelése után kivánkozik? S mert minderre a kérdésre Erdős Renée megfelel, tovább kutatnak; azt kutatják, hogy lehet-e a költészet tárgya, lehet-e művészileg szép a leány erotikus szerelme?”
(Kovács Jenő, Magyar Géniusz, 1902)

Erdős Renée: Életem

ER1A kék hajnalba beleírni
Sápadt ujjal egy szót – és várni.
Míg jő a nap s fölégeti –
Minden nagy szót a ködbe írni!
De nem sírni!

A fehér felleges estének
Puha fátylát arcunkra húzni
S alatta égőn, reszketőn
Titokteljesen hallgatózni
De nem szólni!

 

Kiapadt fáradt fénytelen
Titkok fölé némán hajolni!
Józanul, értőn, éberen
Mindent tudni, mindent megoldni
S föl nem sikoltani!
(1909)

Annie Vivanti – Kortárs külföldi női költők

Annie Vivantit mutatom be ebben a posztban (korábban írtam már arról, hogy Ady Endre hozzá hasonlította Erdős Renée-t).

vivanti_ritratto

 

Annie Vivanti a korszak ismert költője volt – de nekem Erdős Renée versei jobban tetszenek, sokkal Képernyőfotó 2016-05-06 - 14.52.52személyesebbek, sokkal karakteresebb a hangjuk – de lehet, hogy fordításban nem jön át Annie Vivanti hangja igazán jól. Összehasonlításul befotóztam egy versét, amely a Jövendőben jelent meg (1904/22).

Képernyőfotó 2016-05-06 - 14.52.58

Annie / Anita Vivant Chartres (1866-1942) olasz írónő volt, aki Angliában született, az édesapja, Anselmo Vivanti, Mazzini és Garibaldi támogatója, Nagy-Britanniában keresett politikai menedékjogot. Anyja Anna Lindau, zsidó-német írónő. 1890-ben jelent meg az első verseskötete Lirica címmel. 1892-ben férjhez ment John Chartreshez, egy angol-ír jogász-újségíróhoz, a Sinn Féin tagjához, és Angliába költözött, csak angolul írt. Az első világháború után Mussolini támogatója lett, és jobboldali olasz újságoknak írt. 1941-ben Olaszországban élt, és angol kapcsolatai miatt házi őrizetbe került, majd a könyveit is betiltották zsidó származása miatt. (Forrás: Wikipédia)

 

Annie_vivanti_1

Eötvös Károly

A regény szereplőit is bemutatom sorban.

200px-Eötvös_KárolyEötvös Károly, aki a tiszaeszlári per védőügyvédjeként volt ismert, 1899-ben képviselőként ügyvédi irodát vezetett Budapesten, a Próféta utcában. Az egyik ügyvédbojtár, Kadosa Marcell mutatta meg neki Erdős Renée verseit. Eötvös, a Vajda, ahogy mindenki nevezte, kíváncsi lett a lányra – első találkozásukat a regényben megírtam, és azt is, hogyan működött Eötvös szerkesztői törzsasztala az Abbáziáa kávéházban.
Eötvös adta ki Erdős Renée első kötetét, a Leányálmokat, és előszót is írt hozzá, valamint leszerződtette a lapjához, az Egyetértéshez tárcaírónak. Ez a munka az anyagi önállóság első lépcsőjét jelentette a fiatal írónőnek – Erdős Renée az egyik első nő volt, aki az írásból, újságírásból meg tudott élni.
Eötvös később otthagyta az Egyetértést és kiadta összegyűjtött munkáit a Révai Testvérek Irodalmi Intézeténél. Az Utazás a Balaton körül nagy könyvsiker lett.

250px-Abbazia_kavehaz_az_oktogonon_1900

Abbázia kávéház az Oktogonon, 1900