Hét évvel ezelőtt kezdtem el Erdős Renée-vel foglalkozni. Tetszettek a versei és a regényei, noha eleinte nehezen tudtam csak közeledni hozzá. Szokatlan volt, és mert nem olvastam tőle semmit korábban, idegennek találtam. Aztán, ahogy fokozatosan jobban megismertem, lenyűgözött a műveiből és leveleiből kirajzolódó élettörténete, a személyisége, a határozottsága, a rugalmassága, a kezdeményezőkészsége, az ereje és a vonzereje, és legfőképpen az a képessége, hogy súlyos csapások után újra és újra képes volt felállni és megújulni.