Az 1900-as évekbeli korai sikerek és az 1910-es évekbeli sorsforduló és személyes válság után Erdős Renée a legolvasottabb szerző lett az 1920-as évek végére, olyan eladási példányszámot ért el regényeivel, mint senki más. Kiadója, Dick Manó teltházas vidéki felolvasó körutakat szevezett a számára, a jegyek igen drágán keltek el. Üzletasszonnyá érett addigra, könyveinek eladási listáját gondosan ellenőrizte, sőt, a példányokat egyenként alá is írta. A képen egy ilyen aláírás látható.
Már korábban írtam, hogy Erdős Renée rendkívül népszerű és nagyon ismert volt a korban. Többen írtak hozzá verset is, páldául az akkor kezdő, fiatal Babits Mihály is.
Babits Mihály: Erdős Renée
Izzó szivű poéta-lány,
Minden dala szívemet érte —
Izzó szivű poéta-lány,
Fogadd el ez eggyemet érte!
Nem oly égő, mint a tiéid,
Nem szőtte biborszinü szállal,
Kire lantját és a kedélyit
Örökíté Lesbica által
A lantom, oly ifju, naiv lant,
Teveled hogy’ szállna ki még ő?!
Tereád csak félve ha pislant,
Te örök, te asszonyi, égő!
Zendítni szived zenehúrját,
Míg víg gyönyör újjai késnek,
Vérszínü virágkoszorúját
Kötözöd sóvár epedésnek.
Olvastam e lángkoszorúból
Szivemben az illata most is,
Égetve, akárcsak az új bor,
Édessen, akárcsak a must-íz.
Izzó szivű poéta-lány,
Minden dala szívemet érte —
Izzó szivű poéta-lány,
Fogadd el ez eggyemet érte!
(1903)
OSZK Fond III/2356. 20. f. rektó, tintaírású tisztázat.
Milyen kozmetikumokat használhatott Erdős Renée, mit vettek be a korabeli nők, ha nem jól érezték magukat, mit hirdettek a lapokban?
Fejfájásra, migrénre, náthára Antidolt,
amelyet be sem kellett venni, csupán a gőzét a tenyérről felszívni, s fél perc alatt hatott.
Aztán ott volt a szeplők ellen is kiváló, csodás illatú Bergmann-féle liliomtej szappan és az arctonik, akkori kifejezéssel bőrvíz az Eau de Lys de Lohse, amely minden tisztátalanságot eltávolított az arcról.
Aki gyengélkedett, az étvágygerjesztő és idegerősítő hatású
vérjavító China-bor vassal erősíthette fel magát:
kiváló szer volt lábadozók és vérszegények számára.
Az uborkatej pedig friss üdeséget kölcsönzött az arcnak,
eltüntette a májfoltokat és a ráncokat is.
A legjobb szépítószer volt már akkoriban is.
Forrás: Vasárnap Újság, 1905-ös évfolyam, 20. szám
OSZK Elektronikus Periodika Archívum
http://epa.oszk.hu/00000/00030/02679/pdf/VU_EPA00030_1905_20.pdf
A regény szereplőit is bemutatom sorban.
Eötvös Károly, aki a tiszaeszlári per védőügyvédjeként volt ismert, 1899-ben képviselőként ügyvédi irodát vezetett Budapesten, a Próféta utcában. Az egyik ügyvédbojtár, Kadosa Marcell mutatta meg neki Erdős Renée verseit. Eötvös, a Vajda, ahogy mindenki nevezte, kíváncsi lett a lányra – első találkozásukat a regényben megírtam, és azt is, hogyan működött Eötvös szerkesztői törzsasztala az Abbáziáa kávéházban.
Eötvös adta ki Erdős Renée első kötetét, a Leányálmokat, és előszót is írt hozzá, valamint leszerződtette a lapjához, az Egyetértéshez tárcaírónak. Ez a munka az anyagi önállóság első lépcsőjét jelentette a fiatal írónőnek – Erdős Renée az egyik első nő volt, aki az írásból, újságírásból meg tudott élni.
Eötvös később otthagyta az Egyetértést és kiadta összegyűjtött munkáit a Révai Testvérek Irodalmi Intézeténél. Az Utazás a Balaton körül nagy könyvsiker lett.
Abbázia kávéház az Oktogonon, 1900
Bródy Sándor levélkéje Erdős Renée-nek
Ravasz Renée, semmit sem hiszek el. Megálljon!
Csókolja Sándor
Erdős Renée: Antonius levele Kleopátrához
Kleopátra, lásd, kell hogy bántsalak.
Gyönyör nekem, ha látom két szemed,
Ezt a villámló, fekete eget
Könnybe borúlni szavaim nyomán.
Üdvösség látnom csókos ajkadat,
Amint a kíntól elfehéredik,
Küzd, jéghideg fölénnyel kérkedik –
Aztán sírásra görbül bájosan.
Öröm ilyenkor, ha visszavágsz
Daccal, bosszúval s észre sem veszed,
Hogy hajamat simítja a kezed,
S hogy minden szó után egy csókot adsz.
Úgy, szidj csak édes! Üss, ver, megtaposs,
De csók között, míg húllnak könnyeid.
Óh hogyha tudnád, milyen szép vagy így!
Én Kleopátrám, kell, hogy bántsalak.
„Bécsből ma este örvendetes hír érkezett Bródy Sándorról. Az életunt író melléből délután eltávolították a revolvergolyót, amely a szívburok alatt, az ötödik és a hatodik borda között hatolt a mellkasba. A műtét, mint nekünk telefonálják, sikerült. A betegnek nincsen láza, és most már bíznak felgyógyulásában.” – írta a Pesti Napló 1905. július 7-én.
Budapest és Bécs irodalmi közvéleménye felbolydult az Bródy öngyilkossági kísérletének hallatán, a lapok folyamatosan hírt adtak az állapotáról. A mai celebekéhez lehetne hasonlítani Erdős Renée és Bródy Sándor korabeli ismertségét – jó értelemben véve.
„Öngyilkos lett korunk legnagyobb írója. Bródy Sándor…” – kiáltozza egy rikkancs 1905. július harmadikán Budapesten. Egy konflis suhan el mellette, benne egy nő megdöbbenve, rémülten hallgatja a hírt. Az író szeretője az, Erdős Renée. Csak nem ő, csak nem a szakításuk okozta a tragédiát?
(Klösz György felvétele. Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.06.054)
Reg
ina, Renáta, Renée. Három név, egy nő. De ki volt az igazi Erdős Renée? Győri zsidó lány, aki családját odahagyva Budapestre költözött, hogy megvalósítsa álmát, és színésznő legyen a fővárosban? Formabontó, modern költőnő, aki az írásnak élt, és az első, aki az írásból megélt? Ünnepelt szerző, aki először vetette papírra kendőzetlenül, mi a női vágy, és akiért tömegek rajongtak? Az élet királynője, akinek a lába előtt összetört szívek hevertek? Vagy egy magányos lélek, aki saját magát kereste, és egyedül kellett helytállnia egy olyan világban, amely gyanakodva figyelte, ha egy nő többet, mást akart, mint amit a hagyományos normák előírnak számára
Menyhért Anna regényében megelevenedik a huszadik század elejének legnépszerűbb írónője. Szerelmei, vívódásai, a boldogságért folytatott küzdelme: egy érzékeny, szeretetre éhes nő. Egy szabad nő.
Hét évvel ezelőtt kezdtem el Erdős Renée-vel foglalkozni. Tetszettek a versei és a regényei, noha eleinte nehezen tudtam csak közeledni hozzá. Szokatlan volt, és mert nem olvastam tőle semmit korábban, idegennek találtam. Aztán, ahogy fokozatosan jobban megismertem, lenyűgözött a műveiből és leveleiből kirajzolódó élettörténete, a személyisége, a határozottsága, a rugalmassága, a kezdeményezőkészsége, az ereje és a vonzereje, és legfőképpen az a képessége, hogy súlyos csapások után újra és újra képes volt felállni és megújulni.
